előfizetésem
Hírlevél
Ughy Szabina: A könyvek tükröt tartanak és segítenek önmagunk mélyebb megértésében
Van az a pillanat, amikor egy mondat megállít. Egy bekezdés eltalál. Egy regény úgy simul bele az életedbe, mintha rólad írták volna. Az olvasás nem pusztán menekülés, nemcsak kikapcsolódás vagy unaloműzés – hanem egyfajta belső tükör, amelyben újra és újra felfedezhetjük magunkat. Egy jól megválasztott könyv olyan, mint egy szelíd társ: kísér, amikor fáj, és visszavezet, amikor eltévednél. Nem véletlen, hogy sokan egy-egy regényre vagy verssorra emlékeznek vissza úgy, mint életük fordulópontjára.
Az irodalom képes arra, amire néha semmi más: elcsendesíti a zajt, új nézőpontot kínál, és olyan helyekre is elvezet, ahová egyedül talán nem mertél volna elindulni.
Számomra ez a téma kiemelkedően fontos, hiszen személyesen is mélyen kötődőm a könyvek világához – legyen szó az írás alkotó folyamatáról vagy az olvasás élményéről. Saját tapasztalatból tudom, hogy egy-egy könyv milyen mély hatást gyakorolhat ránk: inspirálhat, elgondolkodtathat, új nézőpontokat nyithat meg előttünk. Ehhez nincs is feltétlenül szükség motivációs vagy önfejlesztő irodalomra – sokszor elegendő, ha egy történet annyira magával ragad, hogy általa egy másfajta világba csöppenünk, és más szemmel kezdjük el látni a valóságot.
Egy könyv saját univerzumot teremt, amelyben felfedezhetünk új gondolatokat, érzéseket és élethelyzeteket. Már maga az olvasás folyamata is rendkívül gazdagító, és számos pozitív pszichológiai hatással bír. De vajon miért képes az olvasás ilyen mértékű öngyógyító erővel hatni ránk? Milyen mentális mechanizmusok húzódnak meg amögött, hogy egy adott könyv ilyen mélyen megérint bennünket?
Selenvie: Engedd el a régit, és nyiss az új felé - kezdődik a belső átalakulások időszaka
Természetesen ez nagyban függ attól, milyen műfajú könyvet választunk – legyen az történelmi regény, dokumentumkötet, krimi, romantikus történet, önfejlesztő vagy motivációs mű. Mindegyik műfaj más-más lelki húrokat pendít meg, másfajta gondolatokat ébreszt bennünk. Ugyanakkor, ha általánosságban tekintünk a könyvekre, elmondhatjuk, hogy elképesztő erőt hordoznak magukban: képesek lelkileg megerősíteni, mentálisan támogatni, és egyfajta belső építkezést elindítani bennünk.
A könyvek varázsa: hogyan gyógyít az olvasás?
Sokan mesélik, hogy egy-egy könyv – legyen az regény, verses kötet vagy memoár – segített nekik átvészelni nehéz időszakokat, mint például gyász, szakítás vagy kiégés. De vajon miért képes az olvasás ilyen erős öngyógyító hatással bírni? Milyen mentális folyamatokat indíthat el egy jól megválasztott könyv?
„Fontos különbséget tenni az átvészelés és a terápia között. Amikor mély fájdalom vagy veszteség ér minket, először erőt kell gyűjtenünk ahhoz, hogy szembenézzünk a belső érzéseinkkel. Például, ha valaki éppen gyászol, nem biztos, hogy azonnal egy komoly művészeti alkotás a legjobb választás számára. Ilyenkor inkább könnyedebb, más témájú olvasmányok segíthetik az öngyógyító folyamatot” – magyarázza Ughy Szabina költő, újságíró.
Egy jó mesekönyv a felnőtteknek is ad – interjú a Csirimojó kiadó tulajdonosaival
Az irodalom terápiás hatása abban rejlik, hogy egy jól megválasztott könyv tükröt tart elénk, segít felismerni érzéseinket, és megérteni a bennünk zajló folyamatokat. Ez az önismeret egyik legfontosabb lépcsője.
Ha valamit megértünk és kiismerünk magunkban, már kevésbé lesz hatalma felettünk, mintha egy bűvész trükkjét leleplezzük.
Az olvasás emellett fejleszti az empátiánkat is, hiszen mások nézőpontjainak megértése, belső világuk megismerése új megküzdési stratégiákat kínálhat. Ughy Szabina szerint a digitális korszak állandó ingerei között az olvasás egyfajta mentális tisztítókúraként is működik: „A folyamatos figyelem, amit egy könyv megkövetel, segít kikapcsolni a többfeladatos üzemmódot. Ez a mély koncentráció, vagyis a flow-állapot csökkenti a stresszt, miközben az idegrendszerünk is megnyugszik.”
Ughy Szabina azt is hangsúlyozza, hogy az olvasás aktív mentális tevékenység, ellentétben a passzív képernyőhasználattal. „Az olvasott szöveg alapján képzeletünkben alkotjuk meg a szereplőket és a helyszíneket. Ez a vizualizáció erősíti a kreativitást és a problémamegoldó képességet.” Otthoni „biblioterápiaként” is működhet az olvasás, ha tudatosan választjuk meg a könyveket, amik segítenek kapcsolatba kerülni önmagunkkal. „Nincs baj a könnyedebb, kikapcsolódást segítő könyvekkel sem. Hiszen csak ellazult állapotban tudunk igazán kapcsolódni belső világunkhoz, így a jó lektűr ebben is támogathat.”
Az olvasmányválasztásnál érdemes figyelni a megérzéseinkre: „Ha belépünk egy könyvesboltba, figyeljünk arra, mely könyvek szólítanak meg minket. A borító és a marketing mögött is ott van a valódi találkozás lehetősége.” A költő azt is javasolja, hogy ne féljünk beszélgetni a könyvesbolti eladókkal, akik gyakran értékes segítséget nyújthatnak a személyre szabott ajánlásokkal.
Ez a japánok módszere a kiégés ellen – és nem a meditáció az
Mentális megújulás a lapok között
Az olvasás nem csupán kikapcsolódás, hanem egy mély, belső utazás is, amely új perspektívákat nyithat meg előttünk. „A könyvek egyfajta mentális edzőteremként szolgálnak: fejlesztik empátiánkat, kreativitásunkat és problémamegoldó képességünket, miközben megnyugtatják idegrendszerünket és csökkentik a stresszt.” A tudatos könyvválasztás segíthet abban, hogy ne csak elmeneküljünk a valóság elől, hanem valódi erőt merítsünk a történetekből. Ughy Szabina szerint az olvasás a lelki egyensúlyunk egyik fontos pillére lehet, különösen akkor, ha a megfelelő könyveket választjuk hozzá.
Az olvasásban rejlő gyógyító erő egyre többek számára válik világossá, hiszen a könyvek nemcsak menedéket, hanem irányt is adhatnak a nehéz pillanatokban. Ahogy a költő is hangsúlyozza, „a könyvek tükröt tartanak, segítenek önmagunk mélyebb megértésében, és egyúttal az empátiánk fejlesztésében is fontos szerepet játszanak.” Te milyen könyvekhez nyúlsz nehéz időszakokban? Gondoltál már arra, hogy tudatosan válaszd ki azokat, amelyek valóban támogatnak a lelki fejlődésedben? Talán itt az ideje, hogy ne csak olvass, hanem meg is érts.
