Vajon a krónikus stressz hozzájárulhat a rákot elősegítő biológiai környezet kialakulásához?
A daganatos megbetegedések kialakulásának okai régóta foglalkoztatják az orvostudományt és a társadalmat. Valószínűleg mindenkinek van olyan ismerőse, aki sokat stresszel, szorong, nehéz helyzetbe került az élete során, majd később rákot diagnosztizáltak nála. A kialakulásának okai azonban rendkívül összetettek. A genetika, a környezeti és életmódbeli tényezők egyaránt szerepet játszanak abban, hogy valakinél tumort fedezzenek fel.
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kaptak a pszichoszociális tényezők, köztük a stressz, és annak, és annak lehetséges szerepe a daganatos megbetegedések kialakulásában. Az tény, hogy ez a modern élet egyik leggyakoribb és legsúlyosabb problémája. De vajon, hogyan hat a stressz a sejtekre? Van-e kapcsolat a rák és a mentális problémák között? A válasz nem teljesen egyértelmű.
A munkahelyi konfliktusoktól a családi tragédiákig
A stressz egy természetes reakció, ami a vészhelyzetekre adott válaszként segíti a túlélést. Rövid távon lehet előnye, hiszen aktiválja a szervezet vészreakcióit, növeli az adrenalinszintet, gyorsítja a szívverést. A krónikus stressz hosszabb távon viszont már hormonális változásokat idéz elő a szervezetben, mint a kortikoszteroidok vagy a kortizol szintjének növekedése. Ezek csökkentik az immunrendszer hatékonyságát, ami növeli a szervezet sejtjeiben a mutációk kialakulásának kockázatát.
Bár a stressz és a rák közötti közvetlen ok-okozati kapcsolatot a tudomány egyelőre nem igazolta, az tény, hogy a krónikus stressz hozzájárulhat a rákot elősegítő biológiai környezet kialakulásához. A szervezet állandó nyomás alatt van, aminek hatására gyengülnek az immunfunkciók és ezzel együtt erősödnek a gyulladási folyamatok. Erről Dobos Csilla, tanácsadó szakpszichológust kérdeztem meg.
A stressz azért van, hogy életben tartson, de az extrém szorongás elpusztíthat bennünket
„A stressz egy fiziológiai válasz a szervezetet érő külső vagy belső ingerekre, stresszorokra. Lehet akut, azaz hirtelen fellépő, rövid ideig tartó, gyors (például veszélyhelyzetben), illetve, tartós, hosszú ideig fennálló, azaz krónikus (például tartós családi, munkahelyi problémák esetén). Stressz hatására aktiválódik a hipotalamusz- hipofízis-mellékvese tengely és úgynevezett stresszhormonok termelődnek (kortizol, adreanalin, noradreanlin), ami hosszú távon csökkenti az immunrendszer hatékonyságát.
A tartósan magas kortizolszint gyulladásos folyamatokat indíthat be, ami sejtszinten is hat, az oxidatív stressz károsíthatja a DNS-t.” A helyzet Magyarországon különösen aggasztó. Az Európai Unióban a daganatos halálozás tekintetében hazánk az első helyen áll, ami részben az alacsony szűrővizsgálati arányoknak, részben pedig a rengeteg munkának és a nehéz élethelyzeteknek “köszönhető”. A lakosság magas stressz-szintje jelentős problémát okoz az egészségügy számára.
Itt nem kell azonnal egy hatalmas családi tragédiára gondolni, elég egy munkahelyi konfliktus, egy olyan fizikai munka, ami megterheli a testet. A tartós stresszhelyzetek gyakran vezetnek az immunrendszer gyengüléséhez, ez pedig melegágya lehet a daganatok kialakulásának. De, ha mindez nem lenne elég, akkor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint évente nagyjából 33 ezer ember hal meg hazánkban daganatos megbetegedések miatt.
Az adatok jól mutatják azt is, hogy a stressz szintje Magyarországon kimagasló, különösen a 20-29 éves korosztály körében. Ennek hatására a tumor megjelenése szinte elkerülhetetlen. De vajon lehet ez az oka, hogy hazánk az élen jár a rákos megbetegedések kapcsán? „Közvetlen párhuzamot nem vonnék, hiszen a daganatos megbetegedések nem köthetők egyetlen kiváltó okhoz, de az valószínű, hogy a krónikus stressz hatással lehet rá. A stresszkezelés fontosságát emelném ki inkább, ezek a technikák tanulhatóak, fejleszthetőek, már napi pár perces gyakorlással is minőségi változás érhető el a pszichés jóllétünkben.”
Tényleg öregít a stressz? Szakértőkkel beszélgettünk a témáról
A stressz a szervezetünk és a testünk egyetlen részének sem tesz jót, hosszabb távon pedig elváltozásokat okozhat. Ezt a szakember is megerősítette. „A folyamatos szorongás egyik közvetlen hatása, hogy a szervezetünkben megnövekszik az oxidatív stressz szintje. A stressz csökkenti a természetes ölősejtek aktivitását, melyeknek fontos szerepe van a daganatos sejtek felismerésében és elpusztításában.
A legújabb kutatások szerint nemcsak fizikai, hanem pszichés stressz hatására is aktivizálódnak a sejtekben az úgynevezett stresszfehérjék vagy dajkasejtek, melyek gátlása alternatívát jelenthet a daganatos betegségek kezelésében.” De akkor mi lehet a megoldás?
Az emberi kapcsolatok és a mentális jóllét
A stressz megfelelő kezelése, valamint az életmódbeli változtatások jelentős szerepet játszhatnak a daganatos megbetegedések megelőzésében. A támogató közösség és a mentális egészség fenntartása tudományosan igazoltan erősítik az immunrendszert. A pszichoterápiás kezelések és a jól ismert stresszoldó technikák, mint a mindfulness és a relaxáció, hatékonynak bizonyulnak a lelki egészség megőrzésében. De ez vajon elegendő a daganatos kialakulásának megelőzéséhez?
Nem feltétlen. Az Európai Onkológiai Társaság kutatásaiban kimutatták, hogy a stressz közvetlenül nem okoz rákot, azonban növelheti annak kockázatát. De itt nemcsak magával a stresszel van probléma, hanem azzal, hogy ez gyakran együtt jár olyan egészségtelen szokásokkal, mint a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, valamint a helytelen táplálkozás. Ezekkel kapcsolatban pedig talán senkinek sem kell elmondani, hogy mindegyik negatívan befolyásolja az egészségünket.
A rákmegelőzés legfontosabb eleme tehát a stressz csökkentése. Ebben számos módszer segíthet bennünket. Az olyan alapvető dolgok, mint a rendszeres testmozgás, bizonyítottan csökkentik a stresszhormonok szintjét, ami javítja az immunrendszerünk működését. Ide sorolhatjuk még az egészséges táplálkozást, aminek része az antioxidánsokban gazdag étrend. Nem maradhat el a már említett mindfulness, a jóga, a meditáció, amik kiváló stresszkezelő technikák.
A mindfulness nem egy furcsa „hókuszpókusz”, hanem egy stratégia a mindennapok megélésére
Emellett pozitív hatással van ránk az említett támogató közösség, de nem szabad elfeledni, hogy ők sosem helyettesíthetik pszichológus vagy pszichiáter támogatását. „A társas kapcsolatok ápolása csökkentheti a stressz szintet, a szakmai segítség igénybevétele pedig javíthatja a stresszel való megküzdést, segít az érzelemszabályozásban, a gondolkodási sémák változásában, ezáltal gyorsítja a gyógyulási folyamatokat. Létezik kifejezetten daganatos betegek támogatását célzó terápiás módszer, a Simonton tréning, ami egyéni és csoportos formában is elérhető.
A módszer lényege, hogy fejlessze a tudatosságot, növelje az énerőt, javítsa a megküzdési technikákat. A gyakorlatok tartalmaznak relaxációt, imaginációs technikákat és kognitív elemeket is.” A legfontosabb tehát, hogy megtanuljuk kezelni azokat a mindennapi helyzeteket, amelyek stresszt okozhatnak. Ha mégis úgy érezzük, hogy semmi sem válik be, és eluralkodik rajtunk a rossz érzés, szorongunk és aggódunk, akkor az említett stresszkezelő technikák lehetnek a segítségünkre. Ne hagyjuk, hogy a krónikus stressz tönkretegye az életünket.
Pár apró módszer alkalmazásával sokat tehetünk azért, hogy a testünk fellélegezhessen.