előfizetésem
Hírlevél
Miért érezzük magunkat rosszul, amikor elvileg jól kellene? - Ez áll a nyári szorongás mögött
Bár a nyár a felhőtlen boldogság, a szabadság és a feltöltődés időszakaként él a köztudatban, sokak számára épp ez az évszak hordoz belső feszültséget és szorongást. A hosszú nappalok, a társasági elvárások és a közösségi média boldogságkultusza nem mindenki számára jelent örömöt. A „most kell jól lenni” elvárása paradox módon nyomást gyakorolhat, és önértékelési problémákat idézhet elő. De vajon miért válik egyesek számára épp a nyár megterhelővé?
Hogyan hatnak ránk a látszólag ártatlan, de pszichésen túlterhelő nyári impulzusok? A szezonális szorongás kevésbé ismert, de annál valósabb arcáról pszichológus segítségével nyújtunk mélyebb megértést.
A szezonális hangulati ingadozásokról szóló szakirodalom túlnyomórészt a hideg, sötét hónapokat helyezi előtérbe. Ezzel szemben kevésbé ismert, ám valós pszichés jelenség a nyári szorongás, amely egyeseknél éppen a napsütéses időszakban válik hangsúlyossá. A hosszabb nappalok, a fokozott társas aktivitás és a napsütés sokaknak örömet jelentenek, ám mások számára ezek a tényezők feszültséget, ingerlékenységet és motiválatlanságot idézhetnek elő.
Jobban élünk, mint valaha, mégis elégedetlenkedünk - miért?
A boldogság irigylése
A társadalmi elvárás, miszerint „most kell jól lenni”, paradox módon fokozhatja a belső nyomást. A nyárhoz kapcsolódó kulturális narratívák – mint a pihenés, boldogság, szabadság és élmények keresése – azok számára, akik ezekkel nem tudnak azonosulni, inkább terhet jelentenek. Az összehasonlítás – legyen szó a közvetlen környezetünkről vagy a közösségi média idealizált tartalmairól – jelentős pszichés stresszforrássá válhat. A jelenség hátterének megértéséhez Kiss Eszter okleveles pszichológus nyújt szakmai iránymutatást.
A szakértő szerint az irigység és az összehasonlítás nem erkölcsi gyengeség, hanem természetes pszichológiai válasz – különösen olyan helyzetekben, amikor mások boldogsága rávilágít a saját hiányérzeteinkre. Nem minden irigység azonos természetű: ha egy közeli személy sikert ér el, gyakran képesek vagyunk együtt örülni vele. Ugyanakkor, ha valaki egy számunkra is fontos cél elérésében megelőz bennünket, könnyen megjelenhet a bizonytalanság érzése:
Miért ő, miért nem én?
A közösségi média különösen felerősíti ezt a dinamizmust. Nemcsak hírességek, hanem ismerősök élete is szelektíven, szűrve jelenik meg, ami az illúzióját keltheti annak, hogy mások élete kiegyensúlyozottabb, boldogabb és sikeresebb. Ez a torzult valóság hozzájárulhat az önértékelési zavarokhoz és fokozhatja a szorongás kialakulását – különösen nyáron, amikor a boldogság mint társadalmi norma jelenik meg.
A szezonálisan fokozódó szorongás kezelése
A pszichológus szerint a nyári szorongás kezelése három alappillérre építhető:
1. A valóság és az illúzió elválasztása: Létfontosságú felismerni, hogy a közösségi média nem teljes képet mutat. A felszínes boldogságábrázolás mögött gyakran ugyanolyan kihívások és bizonytalanságok húzódnak meg, mint mások életében – csupán ezek rejtve maradnak. A tudatos médiahasználat és az összehasonlítási kényszer mérséklése elősegíti a belső egyensúly megtartását.
A kávé, mint közösségteremtő erő - ez a The Coffee Girls Society
2. Önismereti folyamatok támogatása: A személyes igények, félelmek és belső erőforrások feltárása hozzájárulhat ahhoz, hogy ne külső elvárások határozzák meg a viselkedésünket. Az önreflexió révén reális célok fogalmazhatók meg, ezáltal csökken az állandó összehasonlításból fakadó feszültség.
3. A hétköznapi örömök újraértékelése: A figyelmünk gyakran az elérhetetlen dolgokra összpontosul, miközben az apró, hétköznapi örömök észrevétlenül elsikkadnak. A hála gyakorlása, a jelenlét tudatos megélése és az egyszerű élmények értékelése hosszú távon növeli a pszichés ellenállóképességet.
„Az élet nehézségeinek kezelése, valamint a harmonikus belső állapot fenntartása szempontjából kulcsfontosságú, hogy legyen olyan személy az életünkben, akire biztonsággal támaszkodhatunk. Az ilyen kapcsolatok kialakítása elengedhetetlen feltétele annak, hogy jól érezzük magunkat” – hangsúlyozza Kiss Eszter.
A nyári szorongás pszichológiai háttere
A szakértő hangsúlyozza: nemcsak a téli hónapok járhatnak fokozott hangulati kilengésekkel, hanem a nyári időszak is jelentős belső feszültséget kelthet. A következő tényezők gyakran meghúzódnak a háttérben:
- Társas elvárások: A nyár a szociális aktivitás kiemelt időszaka, de ez nem mindenkinek okoz örömöt. Az introvertált személyiségtípusok, illetve mentálisan kimerült egyének terheltnek érezhetik a programokkal teli időszakot.
- Testképzavar: A strandidő, valamint az ilyenkor megszokott öltözködés felerősítheti az önértékelési zavarokat. Akik eleve bizonytalanabbak testképükkel kapcsolatban, ilyenkor fokozott sebezhetőségnek vannak kitéve.
- Alvászavar és biológiai ritmus felborulása: A hosszabb nappalok, valamint a magas éjszakai hőmérséklet rontják az alvás minőségét. Már néhány nap kialvatlanság is negatívan befolyásolja a hangulatot, növeli az ingerlékenységet és gyengíti az érzelemszabályozást.
- Megnövekedett önreflexió: A nyári lelassulás sokaknál nem valódi regeneráció, hanem egyfajta pszichés vákuum. Ez kedvez a szorongó gondolatok, illetve mélyebb egzisztenciális kérdések előtérbe kerülésének, amelyek elől a hétköznapok zaja elterelheti a figyelmet.
- Segítségkérés jelentősége: Amennyiben a hangulati zavar tartós és a mindennapi működést befolyásolja, javasolt pszichológus segítségét kérni. Ez nem gyengeség, hanem tudatos és felelős lépés az önmagunkkal való törődés irányába.
A nyári időszak – annak minden kihívása ellenére – lehetőséget is kínál a megújulásra. Ahogyan a természet újjászületik, úgy a pszichés térben is kialakulhat az a potenciál, amely teret biztosít az elengedéshez, az egyensúly megtalálásához és a változás előkészítéséhez. Tudatos önfigyelemmel, pszichés munkával a nyár nemcsak fizikai, hanem lelki szinten is fejlődési időszakká válhat.
A nyári időszak nem csupán örömöket, hanem pszichés kihívásokat is tartogathat, különösen azok számára, akik nehezen illeszkednek a társadalmi elvárásokhoz vagy fokozottan érzékenyek a külső ingerekre. A szezonális szorongás hátterében számos tényező – a testképzavaroktól az alvásritmus felborulásáig – meghúzódhat, melyek tudatosítással és önismerettel kezelhetők.
„Virágot senki sem akar lopni” - beszélgetés Dávid Zita festőművésszel
A közösségi média által torzított valóság és a „kötelező boldogság” elvárása helyett érdemes saját belső ritmusunkhoz igazítani az elvárásainkat. A jelentéktelennek tűnő örömök felfedezése, valamint támogató kapcsolatok építése kulcsszerepet játszhatnak a mentális jóllét fenntartásában. Amennyiben a szorongás tartósan fennáll, fontos szakemberhez fordulni. A nyár így válhat valóban megújulást hozó időszakká – nemcsak testileg, hanem lelkileg is.
