Nem, nem akarok elmenni nyaralni. És ez teljesen oké.

Nemrég egy turisztikai podcastben azt mondta az egyik vendég, hogy ha valaki megízleli az utazás ízét, nem tud betelni vele, és ezután folyamatosan azt keresi, hogy hogyan, mikor tud minél előbb ismét útra kelni. De valóban mindenki így van ezzel? A kutatások szerint nem feltétlenül. Vannak, akiknek hiába lenne lehetőségük felfedezni a világot, valami visszatartja őket. Ez a valami pedig általában az utazási szorongással függ össze.

Az utazásnak számos, mentális egészségre nézve pozitív hatása van, azonban kapcsolódnak hozzá bizonyos szorongástípusok is. Ezek egyike a post-travel blues, ami az utazásból való visszatérés utáni érzelmi hullámvölgyet jelenti – ilyenkor általában hiányoljuk az úton levés izgalmát és a felfedezés élményét, ez pedig motivációhiányt, levertséget, szorongást stb. idézhet elő bennünk.

Talán nem én vagyok az egyetlen, akinek spontán emlékbetörések „rázták fel” a reggeli kávézási rituáléját, miután hazatért egy emlékezetes útról, vagy mókuskerékbe visszalépve sokat mélázott azon, hogy mikor, hogyan tudna újra útra kelni – akár csak oda szóló jegyet váltva…

Mi is az, hogy utazási szorongás?

Rákanyarodva a bevezetőben említett témára, létezik egy olyan szorongástípus is, ami gyakran nem az utazás után, hanem azt megelőzően jelentkezik. Nem csupán fóbiás tüneteket takar, hanem szélesebb értelemben minden olyan stresszfaktort magában foglal, ami például a tervezéssel, a térbeli korlátokkal vagy akár a nyelvi és kulturális különbségekkel járó nyugtalanságból, aggodalomból fakad. A szakirodalom szerint az utazási szorongás egyik fő kiváltó oka általában egy korábbi negatív utazási élmény, vagy egy előre nem látható, kontrollálhatatlan eseménytől való félelem (például késés, elveszett tárgy, baleset stb.).

Ízek, imák, szemétdomb és patkányok - Bali az Instagramon túl

+ 13

Ami engem illet, több rémtörténetet hallottam már azzal kapcsolatban, hogy kit milyen szerencsétlenség ért utazás közben, és meg tudom érteni, ha valaki emiatt nehezen indul útnak legközelebb. És persze azt is, ha valaki épp e másokkal történt esetek miatt szorong. Ugyanakkor az anticipációs szorongás – amikor valaki túl sokat gondolkodik a lehetséges negatív kimeneteleken – is jelentősen fokozhatja a stresszt. Na, de akkor most mi legyen? Fel lehet dolgozni, át lehet keretezni ezeket az átélt vagy csupán látott/hallott sérelmeket? Egyáltalán kik, mely személyiségtípusok lehetnek a leginkább érintettek?

A tökéletesség nem létezik

Azok, akik hajlamosak a perfekcionizmusra vagy erős kontrolligényük van, gyakrabban érzik veszélyesnek az ismeretlen szituációkat. Egy tanulmány rámutatott, hogy a kulturális és bizonyos pszichográfiai tényezők – például az individualista vagy kollektivista orientáció, vagy a kockázatérzékelés milyensége – is befolyásolják, hogy valaki mennyire érintett az utazási szorongással kapcsolatban, illetve miképpen tudja felismerni és feldolgozni azt.

És ha már tökéletesség. A közösségi média korában szinte elvárás utazni és átélni az „eszményi” nyaralást, de ha emiatt belső ellentmondásokba kerülünk, az nagymértékben fokozhatja a stresszt. Sokszor hallom, látom, hogy egyesek úgy érzik, kötelességük mesébe illő utazós képeket posztolni, és meg is teszik, miközben nem feltétlenül érzik magukat felhőtlenül. Kívül csillogás, belül kételyek, csalódottság, honvágy…

Az a társadalmi nyomás, amely a „mindenki utazik” és „minden utazás tökéletes” narratívákat sugallja, nem veszi figyelembe, hogy az egyéni preferenciák és lehetőségek eltérőek lehetnek. Nem mindenki van oda az egzotikus jógás retreatekért, vannak, akiket inkább a hófödte csúcsok vagy a vadcamping vonzanak, de az is lehet, hogy szívesebben hűsölnek egy limoncello koktél mellett a dél-olasz dolce vitában, vagy épp tekerik körbe a Balatont. Nem vagyunk egyformák – ami egyeseknek kikapcsolódás, feltöltődés, az másoknak stresszforrás.

A naptej és a fürdőruha mellett kell a készpénz is – legyél tudatos utazó pénzügyileg is!

Nem beszélve arról, hogy egy korábbi tanulmány szerint az utazás okozta pozitív hatások (például a stressz mérséklődése vagy a megnövekedett motiváció) hamar eltűnnek, ha az utazás közben szorongással néztünk szembe.

Az is oké, ha megyünk, az is, ha nem

Az utazás egy életre szóló élmény lehet, de vannak, akik otthon, a saját környezetükben maradva is tudnak számukra örökérvényű, meghatározó pillanatokat átélni. Emellett a kikapcsolódás sokféle formát ölthet: nem feltétlenül a környezetváltozás az, ami ilyenkor segít, lehet, hogy épp az ismerős környezetben végzett tevékenységek, kirándulások, kapcsolatápolások támogatnak a leginkább a feltöltődésben.