előfizetésem
Hírlevél
Vasárnap esti gyomorideg, hétfői pánik – így győzhetjük le a hét eleji szorongást
Vasárnap este már érzed, ahogy görcsbe rándul a gyomrod a hétfő gondolatára? Ezzel korántsem vagy egyedül. A „vasárnap esti szorongás” és a „hétfőgyűlölet” nem egyszerű gyengeség, hanem mélyebb pszichológiai és társadalmi minták visszatükröződése. Különösen erősen jelentkezik ilyenkor a kontrollvesztés érzése, amely szoros összefüggésben áll a hétfői belső konfliktusainkkal. Sonkoly Zsuzsanna családterapeutával beszélgettünk a hétfő-jelenségről.
A hétvégék végéhez közeledve egyre nő a feszültség, amely elhomályosítja a szabadság élményét. Míg szombaton még szabadnak érezzük magunkat, vasárnap délutánra már árnyékot vet a holnap gondolata. Vasárnap este mintha belső visszaszámlálás indulna – nem a pihenés vagy szórakozás, hanem a kötelességek és elvárások irányába.
Miért ismétlődik ez az intenzív érzés minden héten? Miért tűnik úgy, hogy valami elvonja tőlünk az irányítást a hétfő közeledtével? Valójában nem maga a hétfő a „gonosz”, hanem az, ahogyan mi változunk meg benne. A szakértő szerint ezek az érzelmek nemcsak a munka nyomásával, hanem a szabadság élményével, a bennünk zajló szerepkonfliktusokkal és az identitásunkkal is összefüggenek. A vasárnap esti szorongás és a hétfői nyomás érzése egy mélyebb, gyakran tudattalan folyamat része.
A szabadság illúziója: miért olyan fájó a hétvégéről visszatérni?
A hétvége a legtöbb ember számára a „mikroszabadság” ideje. Ekkor mi döntünk: mikor kelünk fel, mit csinálunk, kivel vagyunk. Ez a fajta autonómia nemcsak kellemes, hanem pszichésen is alapvető szükséglet. Ilyenkor úgy érezzük, mi irányítjuk az életünket, szemben a hétköznapokkal, ahol a külső elvárások diktálják a ritmust.
Selenvie: Engedd el a régit, és nyiss az új felé - kezdődik a belső átalakulások időszaka
A szakértő szerint vasárnap estére ez az autonómiaérzet hirtelen megszűnik. „Tudattalanul is megkezdődik a mentális visszaszámlálás. A szabad döntések helyét újra a kötelezettségek, feladatok és elvárások veszik át – ez pedig kontrollvesztésként élhető meg.” Ez az átmenet különösen élesen jelenik meg akkor, ha a hétvégén nem sikerült „jól tölteni az időt”: ha túlvállaltuk magunkat, vagy épp halogattuk a teendőket. Ilyenkor bűntudat, önvád, sőt, időpazarlás-élmény is társul a visszazuhanáshoz, fokozva a vasárnap esti szorongást.
A hétfő identitáspróba: szerepeink és belső konfliktusaink
A hétfő nemcsak a munka kezdete, hanem az identitásunk próbája is. „Gyakran nem maga a munka ténye okoz szorongást, hanem az, amit az adott szerep, pozíció vagy elvárás képvisel az életünkben” – mondja Sonkoly Zsuzsanna. Vagyis: mennyire tudunk azonosulni azzal, amit hétfőtől péntekig csinálunk?
A tanácsadó szerint a hétfő gyakran a vetítés napja is: ide sűrítjük mindazokat az érzéseket, amelyek a munkahelyi nyomáshoz, megfeleléshez, túlterheltséghez vagy bizonytalansághoz kapcsolódnak. A belső konfliktus akkor válik különösen intenzívvé, ha egyszerre szeretnénk önmagunkat megvalósítani, de közben folyamatosan elvárásoknak is megfelelni.
Ez a kettősség hétfőn csúcsosodik ki: vágyunk az alkotásra, de közben a meetingeken és e-maileken át elveszítjük a kapcsolatot saját belső ritmusunkkal. A „mihez van kedvem” kérdését felváltja a „mit kell csinálnom ma” – és ez az eltolódás pszichésen is nehéz váltás.
Rítusok, rutinok, belső kontroll
A megoldás nem az, hogy megszűnik a hétfő, hanem hogy jobban megértjük és kezelni tudjuk, mit vált ki belőlünk. Ehhez a szakember több gyakorlati javaslatot is megfogalmaz: Teremtsünk átmeneti rítust vasárnap estére. Egy rövid séta, forró fürdő vagy akár naplózás segíthet abban, hogy ne hirtelen, hanem fokozatosan váltsunk át a hétköznapok üzemmódjára. Ez csökkenti a kontrollvesztés érzetét.
Készüljünk tudatosan a hétfőre.
Ha már vasárnap előkészítjük a hétfő reggeli ruhát, táskát, ételt, visszanyerhetjük a cselekvés feletti irányítást. A cél nem a perfekcionizmus, hanem a belső kontroll megerősítése. Ne legyen a hétvége az egyetlen menedék. Érdemes a hétköznapokba is beépíteni apró örömöket: egy jó kávé, edzés, baráti találkozó – mind segítenek abban, hogy ne a hétvége legyen az egyetlen szabad tér.
Hétfő = ráhangolódás, nem csúcsteljesítmény. Próbáljuk meg a hétfőt kevésbé megterhelőre szervezni. Ne ilyenkorra időzítsük a legnehezebb feladatokat, inkább legyen a hét indítása fokozatos, tervező jellegű.
A hétfő nem ellenség – csak tükröt tart
Vasárnap estére gyakran úgy érezzük, mintha valaki átváltotta volna az életünket egy másik üzemmódba – és valóban: a szabadságból a struktúrába való visszatérés mindig hordoz feszültséget. De minél tudatosabban ismerjük fel ezt az átmenetet, annál kevésbé hat ránk bénítóan.
Az utánozhatatlan Ava Gardner, aki miatt Frank Sinatra majdnem öngyilkos lett
A hétfő nem azért nyomaszt, mert „gonosz”, hanem mert emlékeztet arra, kik vagyunk hét közben. A kérdés nem az, hogyan kerüljük el ezt a napot, hanem hogy hogyan alakíthatjuk úgy az életünket, hogy a hétfő se érezze magát megtűrt vendégnek. Ha szeretnéd, hogy a hétfőd kevésbé legyen ijesztő, nem feltétlenül kell megváltoztatni az egész világot – néha elég néhány apró döntés, amivel visszaveszed az irányítást a saját időd felett.
