előfizetésem
Hírlevél
A világ legboldogabb helye: Disneyland hetvenéves lett
Egy generáció vakupillanata volt, amikor minden átmenet nélkül megszakították a hétvége fénypontját jelentő Walt Disney adását; hogy bejelentsék, meghalt Antall József miniszterelnök. Évtizedekkel később, a saját kilenc éves lányom bakancslistáján is szerepel Disneyland meglátogatása, és a kilencvenes évek óta hiába csatlakozott rengeteg új karakter a klasszikusokhoz, azért kettőnknek bőven van közös témája.
A generációk álmait összekötő tematikus varázspark pedig idén nyáron ünnepelte a hetvenedik születésnapját. Disney folyamatosan változik, mégis ugyanúgy elvarázsol.
Walt Disney, a mentősfiú
A legelső, Kaliforniában megnyíló park megálmodója még maga a legendás Walt Disney volt, aki, ellentétben azzal, amit alsótagozatban hittem, nem csak egy három részből álló tévés meseblokk volt, hanem egy hús-vér ember. Walt Disney a huszadik század elején egy tipikus amerikai kisváros közelében fekvő farmon nőtt fel, a Midwesten, és már gyerekkorában abból csinált pénzt, hogy eladta a rajzait az érdeklődő szomszédoknak.
Később a kalandvágyú Disney mindössze tizenhat éves volt, amikor megpróbált bevonulni az első világháborúba. Mikor fiatal kora miatt elutasították, a Vöröskereszthez csatlakozott, hogy semmiképpen se maradjon ki a dologból. Így végül mentőautó vezetőként került Franciaországba, ahol a rábízott kocsi falait hamarosan rajzfilm figurák borították.
Később a testvérével közösen alapított Disney Brothers Stúdió az 1920-as évek végén ünnepelhette első, igazi sikerét, mégpedig az azóta is népszerű beszélő Mickey egérrel. Disney ugyanis elképesztő gyorsasággal ismerte fel a hangos film varázsát, amely hamarosan megváltoztatta egész Hollywood működését, így Miki Egérnek az első cincogástól kezdve lehetett hallani a hangját, amit éveken keresztül maga Walt Disney kölcsönzött leghíresebb karakterének.
Disney korán ráérzett arra is, hogy a valódi, tartós sikerhez a legkülönbözőbb kommunikációs csatornák beizzítására van szükség; így a pirosnadrágos egér kalandjait nemcsak a filmvásznon lehetett követni, a figura hamarosan plüss képében is megjelent, és élőben is lehetett találkozni vele.
Sőt, hamarosan barátnője lett a pöttyös szoknyás, masnis Minnie egér személyében, majd megjelent Donald Kacsa és Goofy kutya is a színen. Az emberi tulajdonságokkal felruházott, időből és sokszor térből is kiragadott karakterek pedig fantasztikusan működtek, és működnek mind a mai napig, nagyszülők és unokák generációit kötve össze az egérfülekkel, amiket nem lehet nem felismerni.
Grace Kelly valódi története nem hercegnős mese volt, hanem egy fájdalmas üzlet
Az 1930-as évek elején pedig, amikor Amerikát sokkolta a gazdasági világválság, Disney előrukkolt az első színes és beszélő rajzfilmmel, amely, ha rövid időre is, de egy másik világba repítette az elkeseredett családokat. A Három Kismalac története, ahol a legkisebb malacka kitartóan építette a téglaházát a mindent elpusztító, gonosz fekete farkas ellenében, jól rezonált a korabeli kisemberek gondjaival.
Hiszen joggal érezhették úgy, hogy rajtuk kívül álló erők formálják és teszik tönkre az életüket.
Viszont a nehéz gazdasági helyzet ellenére Disney cége tovább növekedett, ugyanis a válság tovább gyűrűző hatása miatt már nem csak Amerikában volt szükség néhány percnyi gondűző vidámságra. A rajzfilmfigurák pedig könnyedén átugrották a nyelvi és kulturális akadályokat.
1937-ben bemutatták a Hófehérke és a hét törpét, a világ első, egész estés rajzfilmjét, ami egy évvel később Magyarországon is a mozikba került. A „szenzációs rajzfilm” cselekményét pedig részletesen lehozta Az Est. „Az ember éppen olyan elfogódottsággal vegyes kíváncsisággal várja a világ első, egész estét betöltő rajzfilmjének előadását, mint esztendőkkel ezelőtt a Singing Fool-t, Az éneklő bolond-ot, a Magyarországon elsőnek bemutatott beszélőfilmet.” – tudósított a napilap újságírója a „kétezerötszáz méter hosszú és hatvanezer kockából álló” rajzfilmről.
Hófehérkét pedig egymás után követték az olyan klasszikusok, amelyeket még a mai gyerekek is ismernek: Pinokkió, Dumbo és Bambi története bevonult a mozikba, gyakran erősen felpuhítva az eredeti, sötétebb sztorit, mindig happy enddel örvendeztetve meg a közönséget.
Az álom valósággá válik
Walt Disney már az 1940-es években elkezdte tervezni Disneylandet, a varázslatos helyet, ahol a karakterek kilépnek a mozivászonról. Mire az álom valósággá vált az 1950-es évek közepén, Disney pontosan látta azt is, milyen óriási szerepet fog játszani a park sikerében az egyre több amerikai család nappalijába beköltöző televízió. Így Disneyland megnyitóját már a TV is közvetítette, és saját sorozat is indult Disneyland címen, ami mindenkihez elvitte a park hírét, aki nem egy kő alatt élte az életét az 1950-es évek Amerikájában.
Disneyland pedig, amelynek egyik legfontosabb inspirációs forrása a koppenhágai Tivoli park volt, ma már magától értendő innovációkkal nyitott meg. Az addigi piszkos, egyáltalán nem gyerekbarát vidámparkokkal ellentétben Walt Disney kínosan ügyelt a tisztaságra, a berendezések esetleges kopásait pedig minden nap újrafestették – és festik a mapi napig – nehogy a legkisebb hiba is elvegyen az illúzióból.
Ma egy átlagos szombat este, régen Snuglepupping: Flapper lányok és petting partik a Jazz-korszak amerikai nagyvárosaiban
Az addig megszokott vidámparkokhoz képest Disneylandben nemcsak különböző, egymástól független attrakciókat építettek fel, hanem teljes, átélhető világokat: így már a legelső parkban is központi elem volt a Walt Disney logójából is ismert Csipkerózsika-kastély, amit a valóságos, német Neuschwanstein-kastélyról mintáztak. Várta a látogatókat az addig csak a mozivászonról ismert Disney-karakterekkel benépesített Fantasyland, a dzsungel-tematikájú Adventureland, a régi vadnyugatot megidéző Frontierland és az elképzelt jövőt bemutató Tomorrowland is. Sőt, Disneylandben még az ételek és az italok is a mesékhez illeszkedtek.
A kaliforniai park pedig hamarosan kinőtte magát, és az amerikai terjeszkedés mellett megnyitott a tokiói, a párizsi, a hong kongi, majd a sanghaji park is. Az 1990-es évek végén pedig Mickey vízre szállt, így a Disney Cruise-on a vállalkozó szellemű családok egy nem túl szolid összegért már a tengeren is átélhették az élményt, ahol az egyik fő attrakció a Bahamákon található Disney magánsziget lett. Sőt, az Abu Dhabi-ban megnyitó közel-keleti parkra sem kell már sokat várni.
Az 1920-as évek vége óta a Disney világának folyamatosan sikerült fenntartani a kezdeti varázslatot, de közben persze rengeteget változtak, és nemcsak abban az értelemben, hogy mindig be tudták vetni az adott korszak legmodernebb technológiáját a minél átfogóbb élményekért. A történetek főszereplői, a Disney hercegnők is teljes feminista metamorfózison mentek keresztül, reflektálva az új idők szavára.
A meglehetősen hiszékeny Hófehérkéhez, a történet nagyrészét kómában töltő Csipkerózsikához, és az engedelmesen sepregető Hamupipőkéhez képest a mai hercegnők lényegesen önállóbbak. Elég, ha csak a szülők életét megkeserítő Jégvarázsra gondolunk, ahol a férfiak háttérbe szorulnak a két női főszereplő mellett, akik még csak véletlenül sem takarítják ki a palotát.
