Vannak legendák, ikonok - és van Jane Fonda

Ha van nő, aki a huszadik század második felének és a huszonegyedik század elejének kulturális és társadalmi térképére örökre felrajzolta magát, akkor az Jane Fonda. Színésznő, aktivista, fitneszikon, feminista, börtönviselt klímaharcos, kétszeres Oscar-díjas díva, aki ugyanazzal az eleganciával vonult végig a vörös szőnyegen, mint amilyen elszántsággal láncolta magát a Fehér Ház kapujához.

Jane Fonda 87 évesen sem lassít. Legutóbb a cannes-i filmfesztiválon jelent meg, hófehér estélyiben, kortalan arccal. De hogyan lett Henry Fonda szép, csendes lányából egy forradalmi ikon, aki nemcsak túlélte Hollywoodot, de újra is formálta azt?

Jane Fonda, az elkötelezett klímaaktivista

„Azt szeretném, hogy amikor életem végére érek, úgy érezzem: mindent megtettem, ami tőlem telt” – mondja Jane Fonda. „Ami motivál, hogy aktivistaként tovább küzdjek, az az, hogy mi forog kockán. Az, hogy lesz-e egy olyan jövő, amelyben érdemes élni – ez a tét. És ha ez nem elég motiváció, akkor nem tudom, mi az. Nem adom fel, és nem fordulok el a világtól, mert csak így tudok nyugodtan aludni.” A színésznő és aktivista pár éve stílusosan piros ruhában került be a hírekbe – ötször is letartóztatták Washington D.C.-ben, a Fire Drill Fridays nevű kezdeményezése keretében tartott tiltakozás sorozatán.

A kampányt ő maga indította el, és minden pénteken a Capitolium előtt tüntetett, hogy felhívja a figyelmet a klímaválság sürgősségére. Nem egyedül akciózott: négy hónapon át minden pénteken tudósok, támogatók és hírességek csatlakoztak hozzá, akik vállalták a kockázatot, hogy Jane Fondával együtt raboskodnak – többek között Ted Danson, Brooklyn Decker, Robert Downey Jr. és Rosanna Arquette is. „Amikor egy híres ember kiáll valami mellett, arra felfigyelnek az emberek” – magyarázza Jane Fonda a Master the Art című videósorozatban, amelyben mesterkurzust tartott az aktivizmusról.

„Nagyon sok támadást kapunk emiatt – és ez épp azért van, mert hatásos.” Jóval 80 felett döntött úgy, hogy megírja a What Can I Do?: My Path from Climate Despair to Action című könyvet, melyben összefoglalta, mi történt a négy hónapos tüntetéssorozat alatt, és mit tanult belőle – abban a reményben, hogy így másokat is ösztönözhet, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz szerte az országban.

A 82. születésnapi letartóztatása is szerepel a könyvben: „csináltam néhány falhoz támaszkodós guggolást, meditáltam, végül pedig el tudtam aludni – a pulóveremet használtam párnának, a piros kabátomat pedig arra, hogy kipárnázzam a fémágyat és betakarózzak” – írja Fonda. És hogy miért teszi mindezt a nyolcvan feletti Oscar-díjas sztár? „Ha megnézzük a hegytetőkön álló magas adótornyokat, mindegyik célja, hogy sokkal több emberhez eljussanak az információk. Mi, hírességek, ilyen “jeladók'” vagyunk.”

Legutóbb július közepén a seattle-i Bloomberg Green rendezvényen hangsúlyozta a klímavédelem sürgető szükségességét, kijelentve, hogy „ez a mi történelmi pillanatunk – most dől el, mit hagyunk örökségül.” Beszélt a saját Climate PAC nevű kezdeményezéséről is, amely célul tűzte ki, hogy olyan politikusokat segítsen hatalomra helyi és állami szinten, akik a klímavédelem élharcosai. Arra buzdította a résztvevőket, hogy ne csak beszéljenek a problémáról, hanem ténylegesen cselekedjenek. A jövő generációi visszatekintenek majd, és megítélik, vajon a ma embere eleget tett-e.

Folyamatosan arra emlékeztet minket, hogy a csend nem opció

Kevés színész mondhatja el magáról, hogy kétszeres Oscar-díjas, hétszeres Golden Globe-nyertes, ötször tartóztatták le tüntetésen, és négyszer is csókolózott Robert Redforddal filmvásznon. A ’60-as évek végén, miután romantikus vígjátékokban, például a Mezítláb a parkbannal sikert aratott, Franciaországba költözött, mert hozzáment a filmrendező Roger Vadimhoz, – akinek a harmadik felesége volt, Brigitte Bardot után – és olyan művészfilmekben szerepelt, mint a Barbarella.

Számos alkalommal bebörtönözték, aktivizmusára ráment a házassága, de ő lett az első afrikai nő, aki Nobel-békedíjat nyert

Később azonban Lee Strasberg színészmesterség-képzése, valamint a vietnámi háborúval kapcsolatos politikai ébredése új irányba terelte karrierjét. „Számomra a művészet és az aktivizmus mindig kéz a kézben járt” – mondta nemrég a Vogue-nak. „Ha az emberek élveznek egy filmet, a mondanivalója észrevétlenül beépül a tudatukba.” A vietnámi háború után hazatérő, megrendült veterán és a belészerető nő történetét feldolgozó Hazatérés volt az egyik első hollywoodi film, amely komolyan foglalkozott a háborús trauma kérdésével – és el is hozta Jane Fonda második Oscar-díját.

A kínai szindróma című thriller, amely egy nukleáris erőmű veszélyeire hívta fel a figyelmet, sok kritikát kapott az iparág képviselőitől, ám alig két héttel a bemutató után bekövetkezett a Three Mile Island-i atomreaktor baleset, ami visszaigazolta a film üzenetének fontosságát.

Magánélete

Az 1970-es években Fonda több ismert férfivel élt meg rövidebb-hosszabb románcokat, többek között Donald Sutherlanddel és Warren Beattyvel. Később hosszú és mély kapcsolatot ápolt a zenész-producer Richard Perry-vel, akit élete egyik legintenzívebb és legszabadabb szerelmének nevezett. Többször említette korábbi szerelmeit, mint Rob Lowe vagy Marvin Gaye. Háromszor házasodott, minden kapcsolat mást és mást hozott az életébe, és

mindhárom férj mellett megőrizte függetlenségét és önazonosságát.

Az első házassága Roger Vadim életstílusa és hűtlensége miatt felbomlott, de ebből a kapcsolatból született lánya, Vanessa Vadim. Második férje a politikus és békeaktivista Tom Hayden volt, akivel Jane mélyen elkötelezetté vált a társadalmi igazságosság mellett. Együtt nevelték fiukat, Troy Garityt, és örökbe fogadtak egy lányt, Mary Luanát. Ez a kapcsolat sokáig tartott, de végül 1990-ben felbomlott a feszültségek miatt, melyek Hayden politikai ambíciói és Jane önállósága között alakultak ki.

A harmadik házasság médiamágnás Ted Turnerhez kötötte Jane-t. Bár Turner karizmatikus és gazdag volt, a kapcsolat 2001-ben véget ért, mert Jane úgy érezte, elveszítené önmagát ebben a viszonyban. Turnerrel töltött idő alatt a színésznő még inkább önreflexívvé vált, és ráébredt, hogy a szabadság fontosabb számára, mint a házasság. Élete második felében öniróniával nyilatkozott arról, hogy ha új románcba kezdene, az egy jóval fiatalabb férfi lenne, mert „nem szereti az idős bőrt”.

Apja öröksége – a rideg gyermekkor és a tragikusan elvesztett édesanya

Jane Fonda 86 évesen maga mögött hagyta a házasságokat és a romantikus viszonyokat, élete azonban tele volt intenzív kapcsolatokkal és mély érzelmi utazással. Sokat tett azért, hogy megfejlődje a traumákat, melyeket gyermekkorából hozott. Apja, Henry Fonda Hollywood egyik legnagyobb legendája volt, de magánéletében hideg, érzelmileg elérhetetlen személyiség. Jane gyermekkorában az érzelmi távolság, a ritka dicséretek és az apai szeretet hiánya mély sebeket hagytak benne.

Élete során több interjúban is megfogalmazta, hogy apja kegyetlenül kontrolláló és ritkán mutatta ki érzelmeit, ami személyiségének alakulására is jelentős hatással volt. Henry Fonda élete végén lánya megkapta azt a ritka lehetőséget, hogy együtt szerepeljen vele. „Az Aranytó forgatása életem egyik legnagyobb öröme volt, mert ez volt az egyetlen alkalom, hogy apámmal dolgozhattam együtt, mielőtt meghalt. Csodálatos volt látni, milyen profi volt, sosem volt benne semmiféle sztárallűr. Mindig tiszteletteljes volt a stábbal, és mindig pontosan érkezett. Nagyon büszke voltam rá. ”

Jane Fonda 13 évesen veszítette el édesanyját, Frances Ford Seymourt, aki sajnos mentális betegségekkel küzdött és önként dobta el életét. Ez hatalmas traumát okozott a családnak, és nagyon mélyen hatott a kislány érzelmeire és személyiségére. Elismeri, hogy ismert vezetékneve inkább előny volt, mint teher, ugyanakkor emiatt ő maga úgy érezte, többet kell bizonyítania. Ezért tanult Lee Strasbergnél, és kétszer annyit járt órára, mint mások. Ami a Strasberggel való közös munkáját illeti, Fonda úgy fogalmazott: színjátszási technikája akkor a method-acting volt.

Grace Kelly valódi története nem hercegnős mese volt, hanem egy fájdalmas üzlet

A Lovakat lelövik, ugye? forgatásán annyira belemerült a szerepébe, hogy alig járt haza. Azért ma már nem így dolgozik, tegyük hozzá. Saját produkciós céget is alapított, hogy olyan filmeket készítsen, amelyek fontos ügyeket képviselnek – például a Hazatérés. A hetvenes években egyre több nő kezdett projekteket fejleszteni és pozícióba kerülni Hollywoodban. Fonda észrevette, hogy ezáltal a filmek is karakterközpontúbbak lettek, és bár sosem a karrierépítés érdekelte leginkább, innentől tudatosabban választotta meg, milyen alkotásokban vesz részt – színésznőként és producerként egyaránt.

Elmondása szerint a Klute a legjobb alakítása, de különösen büszke A bábos című filmjére is, amiért Emmy-díjat kapott. Amikor 1990-ben visszavonult, nemcsak Ted Turner miatt tette, hanem mert már nem élvezte a színészkedést, és úgy érezte, nem is hiányzik neki.

Merész döntések

Életében volt egy korszak, amikor nem igazán láthattuk sehol. 1991-ben, amikor feleségül ment a médiacézár Ted Turnerhez, Georgiába költözött, és másfél évtizedig nem vállalt filmszerepet. A 2005-ös Anyád napja című vígjátékkal tért vissza a vászonra Jennifer Lopezzel az oldalán, azóta pedig szinte megállás nélkül aktív. Átütő siker volt továbbá a Grace és Frankie című sorozat, ahol

Lily Tomlinnal ketten robbantották szét a nyugdíjas női sztereotípiákat.

Humorral, öniróniával, őszülő hajjal – és rengeteg bölcsességgel. Ami azonban igazán felejthetetlenné teszi a sorozatot, az a két színésznő között valóságosan létező, évtizedes barátság szikrázó dinamikája. Fonda és Tomlin közel ötven éve ismerik egymást: 1978-ban találkoztak először, majd együtt szerepeltek az ikonikus Kilenctől ötig című vígjátékban is. Barátságuk azóta szorosabb és mélyebb, mint valaha – a kamerák előtt és mögött egyaránt.

Támogatják egymást: Lily Tomlin kiállt Jane Fonda mellett például annak rákdiagnózisa idején, gyakran együtt demonstrálnak különféle társadalmi ügyek mellett, és minden helyzetben meg tudják nevettetni vagy éppen lelket tudnak önteni egymásba.

Fonda ma, 87 évesen is teljes energiával dolgozik – a Screen Actors Guild, a Színészek Céhe életműdíjjal ismerte el, amelyet a SAG Awards gálán adtak át. Kultikus régebbi filmjeiből kettőnek már készítik elő a remake forgatókönyvét: Edgar Wright megrendezné a Barbarella újragondolt, mai változatát, Sydney Sweeney főszereplésével, Jennifer Aniston pedig a Kilenctől ötig filmvígjátékon dolgozik Diablo Cody-val. Jane véleménye szerint ehhez sok szerencse kell, mert bár próbálták két egykori partnerével, Dolly Partonnal és Lily Tomlinnal a film újráját, sosem találták meg a megfelelő forgatókönyvet.

Ha remake készülne, mindenképp foglalkoznia kellene a mai munkavállalók problémáival, mert ma még nehezebb a helyzet, mint akkor. A Barbarella remake-ről pedig megjegyezte, hogy még senki sem kérdezte meg erről, és bár nem játszaná újra a szerepet, sok ötlete van a megvalósításra. Ha Sydney Sweeney megkérné, szívesen megosztaná vele, mert szerinte remek választás lesz a szerepre.