előfizetésem
Hírlevél
Újra trendi lett a könyvtár: már rég nem csak tanulni járunk oda, és ez felszabadító
A könyvtárak sokáig csak csendes szentélyek voltak, ahol a polcok mögött kizárólag halk lapozgatásokat és szigorú csendet lehetett hallani. Az elmúlt időszakban azonban hatalmas átalakuláson mentek keresztül ezek a helyek, hiszen ma már a modern könyvtárban nemcsak könyvet lehet kölcsönözni. Gyakran szerveznek ide közösségi programokat, alakítanak ki coworking irodákat, létesítenek benne kávézókat. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a könyvtárak ismét reneszánszukat élik.
Csendes templomból közösségi piactér
A klasszikus könyvtári kép mára jelentősen átalakult. A nagyvárosokban, de sokszor még a kisebb településeken is inkább egy olyan térré váltak, ahol nem tiltott a beszéd, sokkal inkább választás kérdése, hogy csendben vagyunk-e vagy sem. A látogató dönti el, hogy elvonul egy nyugodt olvasóterembe, vagy inkább választja a közösségi eseményeket, könyvklubokat, író-olvasó találkozókat, filmvetítést. A könyvtár így többé nem csak szolgáltatás, hanem egy olyan hely, ahol a kultúra kézzelfoghatóvá válik.
El is érkeztünk a modern bibliotékák legizgalmasabb hozadékához, ahhoz, hogy az emberek újra és újra visszatérnek ide azért, mert többet akarnak látni, mint otthon a kanapén ülve vagy egy zsúfolt kávézóban dolgozva. Erről beszélgettem Vukov Johanna pszichológus és irodalomterapeutával, aki elmondta: a könyvtár nem csupán információforrás, hanem biztonságos, nyitott közösségi tér, amelynek kiszámítható környezet biztonságérzetet nyújt, különösen az olyan városi környezetben, ahol kevés a csend, nyitott közösségi tér.
A terápiás módszer, amiben ötvöződik az írás, az olvasás és az önismeret: irodalomterápiát mindenkinek! - Beszélgetés Ughy Szabina író, irodalomterapeutával
„A pozitív pszichológia szerint – Seligman és Csíkszentmihályi megfogalmazásában – a pozitív intézmények azok a társadalmi struktúrák, amelyek elősegítik az emberek jóllétét és fejlődését.” Kifejtette, hogy a könyvtárak harmadik helyként funkcionálhatnak. Olyan semleges, nyitott terek, ahol nincsen fogyasztási kényszer, és ahol a jelenlét önmagában is értékes.
Egy új, digitális oázis
A 21. századi könyvtárak nem csak a Gutenberg-galaxisra épülnek. (Ez a kifejezés az emberi kultúrtörténetnek arra a szakaszára utal, amelyben a nyomtatott könyv mint ismeretközlő közeg kiemelkedő szerephez jutott - a 15. századtól napjainkig.) Az internet korában ugyanis felértékelődik az a hely, ahol a elektronikus és fizikai találkozik. A számítógépek, tabletek, VR-szemüvegek ugyanúgy helyet kaphatnak a polcok között, mint a klasszikus lexikonok.
A digitális infrastruktúra ugyanis kiegészíti a könyveket, nem fenyegeti azokat, ez a hibrid tér ráadásul nemcsak kényelmes, hanem inspiráló is.
Az olvasó egyszerre éli át az elektronikus interaktivitást és a papír adta varázslatot.
Egy könyvtár, ahol vannak coworking asztalok, Wi-Fi, valamint internetes adatbázisok, nem csak szolgáltat, hanem egyfajta menedéket nyújt az emberek számára. „A könyvtár a mentális egészség támogatásában több szinten is szerepet játszik. Egyrészt az olvasás lehetőségét biztosítja, amely önmagában kreatív és szórakoztató időtöltésként hozzájárul a kognitív stimulációhoz és a pszichológiai jólléthez. Másrészt hozzáférést nyújt olyan szakirodalmakhoz, amelyek különböző mélységben kínálnak releváns információkat a mentális egészség témakörében, ezáltal elősegítve az önfejlesztést és a tudatos életmód kialakítását.”
Az olvasás egy olyan hobbi, amibe igenis munkát kell fektetni
Johanna kiemelte, hogy sok ember számára - főleg az idősebb generációnál vagy az alacsony jövedelmű csoportoknál - a könyvtár jelenti az elsődleges hozzáférést a digitális eszközökhöz és internetkapcsolathoz. A digitális oázis funkció elősegíti a társadalmi egyenlőség növelését azáltal, hogy mindenki számára elérhetővé teszi a digitális információforrásokat és szolgáltatásokat.
„A könyvtár közösségi funkciói szintén jelentősek: lehetőséget teremt az idősebb generációk digitális kompetenciáinak fejlesztésére. Az ilyen programok gyakran fiatalabb résztvevők bevonásával valósulnak meg, így a könyvtár egyfajta híd szerepet tölt be a generációk között. A digitális készségek elsajátítása nemcsak a mindennapi ügyintézést könnyíti meg, hanem a távol élő családtagokkal való kapcsolattartást is elősegíti, ezáltal mérsékelve a magány érzését és erősítve a társas kapcsolatok minőségét.”
Ezt a cikket a Subscribe with Google jóvoltából olvashatod díjmentesen december 7-éig!
Az olvasás, mint közösségteremtő erő
Az olvasás már önmagában is egy intim helyzet: egy ember, egy szöveg, egy belső világ. Azonban amikor ez a személyes élmény közösségivé formálódik, valami átalakul bennünk. Nem véletlenül keresik egyre többen a könyvklubokat sem, az írói workshopokat, tematikus filmeseteket, hiszen itt a résztvevőkben biztosan van valami közös. Az irodalmi regény által ugyanis olyan kérdések merülnek fel, amelyek sok esetben mélyebb beszélgetésekhez vezetnek, amelyek társas kapcsolatokat és barátságokat eredményezhetnek.
A modern bibliotékák pedig nem csak teret biztosítanak, hanem keretet adnak ahhoz, hogy az olvasás ne mindig személyes cselekedet legyen, hanem néha közösségi élménnyé váljon. „A könyvtárak közösségi terei lehetőséget biztosítanak arra, hogy az egyének hasonló érdeklődési körrel rendelkező személyekkel találkozzanak és kapcsolatot építsenek. Ez a funkció különösen értékes a sérülékenyebb csoportok, például az idősek számára, mivel hozzájárulhat a magány megelőzéséhez és a társas támogatottság erősítéséhez.”
A szakember szerint ez azért is fontos, mert a könyvtár egyfajta rugalmasan szabályozható szociális közeg, amely fokozza a pszichológiai biztonságérzetet, azáltal, hogy a személy igényei szerint válthat a társas és az önálló tevékenységek között. „Az egyén a számára komfortos mértékben léphet interakcióba másokkal, azaz egyszerre élheti meg akár a társas jelenlét, akár az „énidő” élményét.
A könyvtárak gyakran szerveznek ingyenes vagy alacsony költségű programokat, amelyek egyszerre szolgálnak kulturális és mentálhigiénés célokat. Ilyenek például az irodalomterápiás foglalkozások, könyvbemutatók, író–olvasó találkozók, tematikus olvasókörök vagy kreatív írásműhelyek. Ezek nemcsak a szellemi frissességet támogatják, hanem erősítik a közösséghez tartozás érzését is.”
Rendezett színek, rendezett elme: a szín szerint rendezett könyvespolcok hatása a mentális egészségre
Biztonságos tér a közösség számára
A modern társadalomban egyre inkább igényeljük a biztonságos, a semleges tereket, ahol nem kell sem vásárolni, sem pedig fogyasztani ahhoz, hogy valahol ott legyünk. A könyvtár remek megoldás erre, hiszen ez egy hely, ahol az ember anélkül érezheti magát otthon, hogy kötelezettségeknek kellene megfelelnie. Ez nagyon fontos lehet azoknál,
akik sérülékenyebbek, idősebbek, akik magányt élnek meg, akik épp az identitásukat keresik.
A könyvtár ilyen módon nem csak kulturális intézményként szolgál, hanem társadalmi támaszt is jelent ezeknek a személyeknek. Itt ugyanis a közösség védelmező ereje miatt biztonságban létezhetnek. „A tapasztalatok és kutatások alapján kifejezetten nagy igény van arra, hogy a könyvtár ne csak könyvkölcsönző hely legyen, hanem biztonságos, támogató közösségi tér is. Kiemelten fontos lehet ez azok számára, akiket veszélyeztet az elmagányosodás (pl. idősek), illetve azok számára is, akiknek szüksége van egy biztonságos és nyugodt helyre, vagy éppen korlátozottak a lehetőségeik az olyan erőforrásokhoz való hozzáféréshez, mint az internet, a nyugodt tanulókörnyezet, a kulturális programok vagy a nyelvtanfolyamok. A könyvtár mindezekhez alacsony költségű elérést biztosít.
Ide kapcsolódóan megosztanám egy saját élményemet is: az irodalomterápiás képzés során hospitálóként vettem részt a FSZEK-ben megrendezett havi rendszerességű, ingyenes irodalomterápiás alkalmon. A 20 és 80 év közötti, mintegy 12 fős csoportban minden generáció képviseltette magát, így izgalmas találkozások jöhettek létre egészen különböző – vagy éppen nagyon hasonló – élettapasztalatok között. A csoport nyitott csoportként működött, azaz minden alkalommal lehetőség van a csatlakozáshoz, valamint nem szükséges hosszabb távra elköteleződni – mégis sok visszatérő tag volt. Ez is azt mutatja, hogy van igény az ilyen jellegű programokra.”
A könyvtár tehát egyszerre változik és marad meg régi önmagának. A könyvek továbbra is központi szereplők, de a köréjük épített világ folyamatosan gazdagodik, a könyvtár pedig egyre sokrétűbb szolgáltatást biztosít az érdeklődők számára. A coworking terek, a digitális eszközök, a kávézók, a közösségi események mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a hely a 21. századi emberek számára is releváns legyen. Egy olyan világban, ahol az információ túláradása gyakran bénítóan hat ránk, a könyvtár lehet az, amely segít eligazodni, újra kapcsolatot teremteni önmagunkkal és másokkal.
