előfizetésem
Hírlevél
Lakatos Mónika: „A cigány identitás éppúgy fontos, mint a magyar”
Lakatos Mónika elismert világzenész és énekesnő, aki a cigányzene és a magyar népzene elemeit ötvözi a modern világzene hangzásával. Díjnyertes munkássága nemzetközi közönséget is elér, és fontos szerepet játszik a magyar népzene népszerűsítésében.
Turnéi gyakran interaktív jellegűek, lehetőséget adva a közönségnek, hogy aktív részesei legyenek a zenei élménynek, és közelebbről megismerjék a műfaj gazdagságát. Ezeken az alkalmakon nemcsak dalokat tanítanak, hanem táncba is bevonják a résztvevőket, így az előadás igazán személyes és emlékezetes élménnyé válik.
Mi inspirált arra, hogy olyan turnét indíts, ami eljut olyan helyekre is, ahol ritkán van lehetőség élőzenét hallani?
A férjemmel mindig is az volt a vágyunk, hogy a zenén keresztül elérjük a fiatalokat és gyerekeket, mivel úgy érezzük, hogy a fiatalabb generációk kevésbé ismerik és művelik a folk zenét. Szerettük volna látni, mi érdekli őket, és hogyan reagálnak a zenére, hogy testközelből tapasztalhassuk meg a reakcióikat. Nagy élmény számunkra, hogy eljuthatunk ezekre az iskolai programokra – eddig főleg általános iskolákban voltunk, és tapasztaltuk, hogy a kisebbek könnyebben nyitnak, míg a kamaszoknak több idő kell, hogy feloldódjanak. Minden alkalommal meglepődnek, csodálkoznak, és az érzelmek széles spektrumát látjuk egy-egy előadás során.
Még kívülről is szuperül hangzik, amit csinálsz, és ahogy említetted, van, aki rögtön belevág a közepébe, míg mások visszafogottabbak. Hogyan segítesz abban, hogy a helyi közönség komfortosan érezze magát, és bátran bekapcsolódjon a programokba – különösen azok, akik kicsit félénkebbek?
A kommunikáció különösen fontos, amikor gyerekekkel dolgozunk, mivel más módon kell beszélnünk velük, mint a felnőttekkel. Fontos, hogy értékes dolgokat ismertessünk meg velük, amik segítenek jobban megérteni a körülöttük lévő világot. A zenekarokkal tartott turnéinkon interaktívvá tesszük az előadásokat, ahol nemcsak zenélünk, hanem beszélgetünk, énekelünk, táncolunk is, hogy a gyerekek feloldódjanak.
A tanárok és nevelők is segítenek, mivel a gyerekek már várják, hogy élő cigány filmzenét hallgathassanak. Sok helyen tapasztaljuk, hogy a fiatalok ritkán találkoznak személyesen a kultúrával, és gyakran az interneten keresnek információkat, de nem mindig találják meg azt, ami igazán gazdagítaná a kultúrájukat.
„A fehér többség nem képes valódi elfogadásra” - Beszélgetés a Romani Design tervezőivel
Mi a legfontosabb üzenet, amit ezzel a turnéval szeretnél közvetíteni?
Mi, a férjemmel, otthonról hoztuk mindezt – családtól és közösségtől kaptuk, és ezt próbáljuk továbbadni. A munkánk során szeretnénk a nagyközönségnek, főként a fiataloknak is átadni ezt az értékrendet. Nagy öröm lenne számunkra, ha a fiatalok értékesnek tartanák a kultúránkat, és úgy éreznék, hogy az identitásuk fontos része. Különösen szeretnénk, hogy a cigány kultúra és identitás is helyet kapjon, hiszen sok fiatal még mindig rossz kontextusban használja a „cigány” szót.
Pedig a cigány identitás éppúgy fontos, mint a magyar.
Ezt hangsúlyozzuk az előadásainkon is, mert a nyelv és a kultúra alapvető egy nemzet számára – ha ezt elveszíti, az identitása is elvész. A cigány közösség számára különösen fontos, hogy megőrizzük a kultúránkat, mivel a bőrünk színét nem tudjuk megváltoztatni. Az identitásunkat a kultúra megőrzésével tudjuk megtartani, és ebben tudunk kiemelkedni a társadalom számára, pozitív értékekkel gazdagítva azt.
Az ilyen jellegű utazások rengeteg energiát igényelnek. Mi ad erőt a nehéz pillanatokban a turné során?
A gyerekek rendkívül őszinték és nyitottak, ha olyan környezetben vannak, ahol biztonságban érzik magukat. Egy mosoly, egy pillantás vagy egy kedves szó is elegendő ahhoz, hogy kifejezzék hálájukat és örömüket. Ezek a pillanatok – akár egy ölelés, akár egy kedves gesztus – olyan erőt adnak, ami segít talpra állni, még a nehéz időkben is. Mi is tapasztaljuk, hogy a gyerekek és felnőttek szeretettel fogadnak minket, és ez a pozitív energia mindig új lendületet ad a munkánkhoz, mert tudjuk, hogy örömet okozunk nekik. Az ilyen élmények segítenek abban, hogy értékeljük az élet apró, de fontos pillanatait.
Fátyol Kamilla: A világot úgy kell nézni, hogy lássunk is belőle valamit
Milyen különleges kapcsolatokat alakítottál ki egyes településekkel, és voltak-e olyan helyszínek, amik különösen mély benyomást tettek rád?
Minden helyszín pozitív élmény volt számunkra, de különböző településeken eltérő benyomásokat szereztünk. Vidéken még találkozunk olyan gyerekekkel, akik beszélik a cigány nyelvet, de egyre kevesebben vannak, és a hagyományos cigány zene is a háttérbe szorul a pop- és mulatós zenével szemben. Szegregált iskolákban gyakran csak cigány gyerekek tanulnak együtt, ami növeli a diszkriminációt.
Ugyanakkor pozitív tapasztalat, hogy sok iskolában segítőkész tanárok támogatják a gyerekeket, és olyan helyeken is találkozunk, ahol cigányok és nem cigányok békésen élnek együtt. A programunk felénél tartunk, és nagyon várom, milyen új élményekkel gazdagodunk még.
Volt olyan település, ahová kicsit tartva érkeztél?
Minden települést nagy örömmel várok, még a legszegényebbeket is, ahol a gyerekek és családok szeretettel fogadnak minket. Bár sokszor látni a szegénységet, szemükben ott ragyog az életöröm, remény és szeretet. Megható, amikor azt mondják, már láttak minket az interneten vagy a tévében, és alig hiszik el, hogy most ott vagyunk velük. Ilyenkor mindig azt érzem, hogy Isten nem hagyja el őket – és ha mi ehhez akár egy egészen picit is hozzá tudunk tenni, már megérte. Nagyon hálásak vagyunk támogatóinknak, hogy ezek az élmények valósággá válhatnak, és olyan helyekre is eljuthatunk, ahol még élőzenét sem hallottak.
Az interjú során már érintettük egy kicsit ezt a témát, de meg tudnád fogalmazni pontosabban, hogyan látod a cigányzene és kultúra jövőjét 5, 10 vagy 20 év múlva?
Ez egy nagyon nehéz kérdés, hiszen a jövőt megjósolni szinte lehetetlen. Sajnos azt látjuk, mintha a cigányság maga hagyná el a saját identitását – ez rendkívül szomorú. A nyelv és a hagyományok lassan kikopnak, és ha ez így folytatódik, könnyen lehet, hogy pár évtized múlva már csak könyvekből, felvételekből ismerhetjük vissza a kultúránkat. Ugyanakkor hiszem, hogy ha tudatosan vállaljuk kettős identitásunkat – a magyart és a cigányt egyaránt –, és kapunk külső megerősítést is arra, hogy ez értékes, akkor van esély a megőrzésre és a továbbadásra. A kulcs a tudatosság és az önbecsülés.
Mit jelent neked, hogy a Visit Hungary támogatásával ilyen meghatározó szerepet töltesz be a magyar zenei kultúra népszerűsítésében?
Nem tudom, meghatározóak vagyunk-e, de nagyon hálásak vagyunk azért, hogy külső támogatást kapunk. Ez számunkra is visszajelzés: fontos a kultúra – különösen a cigány kultúra – támogatása. Ennek köszönhetően juthatunk el olyan helyekre, ahol valóban nagy szükség van élőzenére, közösségre, és ahol sokszor még soha nem találkoztak ilyen élménnyel. Reméljük, hogy egyre többen leszünk – a művészetben, a sportban, az élet más területein is –, akik pozitív példát tudunk mutatni, és méltón képviselni a cigányságot. Hálásak vagyunk mindenkinek, aki ebben segít és értéknek látja ezt az utat.