Végre kiderült, miért a karácsonyi szünet alatt betegednek meg a legtöbben
Ahogy közelednek az ünnepek, sokan érezzük úgy, hogy az év végi hajtás közepette egyre fáradtabbak, ingerlékenyebbek vagyunk, és mintha minden vírus könnyebben megtalálna bennünket. A karácsonyi készülődés örömteli, mégis tele van olyan feladatokkal és elvárásokkal, amelyek alattomosan kimeríthetik a szervezetet. Nem csoda, ha sokan éppen a várva várt pihenőnapokon esnek ágynak.
Ezeket láttad már?
Az orvosok szerint mindez nem véletlen: az ünnepi stressz erősen befolyásolhatja az immunrendszer működését. A tartós fizikai és érzelmi nyomás gyengítheti a szervezet védekezőképességét, így az év legmeghittebb időszaka könnyen válhat a megfázások, vírusok és allergiás tünetek szezonjává. De mi zajlik a háttérben, és hogyan védekezhetünk? Nézzük meg közelebbről.
A stressz az immunrendszerünkre is kihathat
A szakértők szerint az ünnepi időszak alatt tapasztalt krónikus stressz az egyik legfontosabb tényező, ami miatt könnyebben megbetegszünk. A szervezet ilyenkor stresszhormonokat – például adrenalint és kortizolt – termel, amelyek rövid távon segítik a túlélést, de hosszú távon visszaüthetnek.
„Amikor stresszesek vagy nyomás alatt vagyunk, a testünk olyan hormonokat bocsát ki, mint a kortizol és az adrenalin, hogy átlendítsenek a pillanaton. Ez rövid időszakokban hasznos” – mondja Dr. Kara Wada, allergológus-immunológus a SELF-nek. Csakhogy az ünnepi szezonban a stressz jellemzően nem rövid, hanem hosszan tartó.
Dr. Wada hozzáteszi: „Amikor beragadunk a túlélő üzemmódba, a tartósan magas kortizolszint megzavarhatja az immunsejtek közötti kommunikációt, így az első vonalbeli védekezésünk lassabbá és kevésbé összehangolttá válik.” Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vírusok és baktériumok könnyebben utat találnak. Egy másik szakértő, Dr. Rita Kachru allergológus-immunológus szerint a krónikus stressz gyengítheti a védőgátakat az orrban, a torokban, a tüdőben, a bőrön és a bélrendszerben – ezek azok a területek, ahol az immunrendszer a legintenzívebben dolgozik.
A háromszavas mondat, amellyel minden indiszkrét kérdést elháríthatsz a családi asztalnál
Ezért erősödhetnek az allergiák is
A stressz nemcsak a fertőzésekkel szembeni ellenállást csökkentheti, hanem az allergiás reakciókat is fokozhatja. Dr. Kachru szerint: „Az allergének definíció szerint ártalmatlanok, de az immunrendszerünk úgy kezeli őket, mintha veszélyesek lennének, és reakciót indít el. A krónikus stressz csökkenti az immunrendszer azon képességét, hogy lássa, valami ártalmatlan vagy sem.” Ezért lehet, hogy az ünnepi időszakban erősebben jelentkezik a szénanátha, a bőrviszketés, a csalánkiütés vagy az asztma is.
A rossz alvás csak tetézi a bajt
A stressz gyakran az alvás rovására megy, az alváshiány pedig tovább gyengítheti az immunrendszert, a kettő így egy ördögi körbe rendeződik. Dr. Wada szerint a több stressz rosszabb alváshoz vezet, ez pedig kevésbé ellenálló immunrendszert eredményezhet. Ha valaki heteken át nem piheni ki magát, a szervezet végül besokallhat: jöhet a makacs megfázás, a hosszan elhúzódó köhögés vagy a vissza-visszatérő fertőzések.
Hogyan jelenik meg mindez a gyakorlatban?
A szakértők szerint a tartós stressz következményei látványosak lehetnek:
- elhúzódó náthák és köhögések,
- gyakori arcüreg-, torok- vagy fülgyulladás,
- fokozott allergiás tünetek,
- ekcéma- és asztmafellángolás,
- hosszan tartó kimerültségérzet.
Sőt, bizonyos „alvó” vírusok is újra aktiválódhatnak. Dr. Kachru szerint krónikus stressz esetén nagyobb eséllyel jelentkezik övsömör vagy herpesz korábbi fertőzésekből.
Mit tehetünk, hogy az ünnepek ne betegen teljenek?
A jó hír, hogy néhány tudatos döntéssel sokat tehetünk a szervezetünkért.
1. Kevesebb vállalás, több pihenő
Dr. Wada azt javasolja, hogy próbáljunk meg kevesebbet vállalni az ünnepi szezonban – például ritkítsuk a programokat, vagy adjunk magunknak több időt az utazásra, ahelyett, hogy megpróbálnánk mindent néhány napba zsúfolni.
2. Relaxációs technikák
A légzőgyakorlatok, a jóga és a meditáció bizonyítottan hatásosak lehetnek: Dr. Kachru szerint a mélylégzés, a jóga és a meditáció is segíthet megnyugtatni az immunrendszert.
3. Jó alvási rutin kialakítása
A következetes lefekvési és ébredési időpontok stabilizálhatják a hormonháztartást. Dr. Wada hangsúlyozza: ha minden nap nagyjából ugyanabban az időben fekszünk le és kelünk fel, az stabilizálhatja a kortizolszintet, és segíti az immunrendszer helyreállító folyamatait.
4. Mozgás minden nap
A napi könnyű mozgás – séta, otthoni edzés, nyújtás – csökkentheti a stresszhormonokat és javíthatja a hangulatot.
Ennyi lépést kell naponta megtenni ahhoz, hogy megelőzzük a demencia kialakulását
Nem kell tökéletesnek lennie az ünnepeknek
A szakértők egyetértenek abban, hogy a cél nem a stressz teljes kiiktatása. „A cél nem a stressz teljes elkerülése; az élet nem így működik. A lényeg, hogy elegendő támogatást adj magadnak ahhoz, hogy az immunrendszered stabil, reagálóképes és megbízható maradhasson, még akkor is, ha az élet tele van kihívásokkal” – mondja Dr. Wada.