Kérdezd inkább a ChatGPT-t? – A közösségi média és AI hatása a gyerek-szülő bizalomra

2025. július 5.
A közösségi média már nem csak szórakozási forma, hanem munkaeszköz és karrierépítési lehetőség is.
A közösségi média már nem csak szórakozási forma, hanem munkaeszköz és karrierépítési lehetőség is.
Fotó: master1305/Getty Images

A közösségi média ma már nem csupán szórakozás vagy időtöltés, hanem egyre inkább munkaeszköz, önkifejezési forma és – sokak számára – karrierépítési lehetőség is. Az, hogy milyen hatással van ránk, teljes mértékben attól függ, hogyan használjuk: tudatosan, céllal, vagy csak impulzívan, időkitöltésként.

Saját tapasztalatom alapján – szerkesztőként, regényíróként és aktív tartalomgyártóként – jól látom, hogy a közösségi média használata milyen összetett és mennyire stratégiai gondolkodást igénylő tevékenység. Több mint hét éve vagyok jelen napi szinten a különböző felületeken, és rengeteget tanultam arról, hogyan lehet elérni, megszólítani és megtartani egy közönséget.

Bár kívülről gyakran úgy tűnhet, hogy az influencerek munkája könnyű, valójában komoly háttérmunka áll minden jól teljesítő poszt mögött: rendszeres tartalomkészítés, időzítés, képszerkesztés, szövegírás és az adott platform algoritmusának kiismerése. „A mi felméréseink szerint a fiatalok többsége több mint 30 influenszert követ, így ez válik számukra mintává. Ugyanakkor a valóság az, hogy a tartalomgyártás kemény munka: 0–24-es jelenlét, kommentek kezelése, algoritmusfigyelés, szponzorációk egyeztetése, utómunka” - magyarázza Forgács Mariann, a BeSocial Co-Founder & Co-President szakembere.

A közösségi platformok szabályai

A különböző közösségi oldalak más-más szabályok szerint működnek:

  • Facebookon heti 3–4 alkalommal érdemes posztolni, főként délután, hosszabb, informatívabb tartalmakkal.
  • Instagramon a napi sztorik és heti 2–3 jól szerkesztett kép vagy videó működik a legjobban, rövidebb, figyelemfelkeltő szöveggel.
  • TikTok esetében a rendszeresség és az aktualitás a kulcs: napi 1–2 kreatív, pörgős videó a legideálisabb, amely reagál az aktuális trendekre.

A képek előkészítése, a tartalmak időzítése, a megfelelő leírások megfogalmazása – mindez idő- és energiaigényes folyamat, amit sokan alábecsülnek. Tartalomgyártóként pontosan tudom, hogy ha nem vagyunk jelen nap mint nap, gyorsan kieshetünk a közönség figyelméből. A platformok algoritmusai szinte megkövetelik a folyamatos aktivitást.

glamour plusz ikon „A csend nem kínos, hanem hatásos” – Így lehetsz zseniális TED-előadó

„A csend nem kínos, hanem hatásos” – Így lehetsz zseniális TED-előadó

A verseny és a kiégés veszélyei

De a közösségi média világának megvannak a maga árnyoldalai: óriási a verseny, folyamatosan újítani kell, de úgy, hogy ne térjünk el túlzottan a trendektől. Ha nem alkalmazkodunk az aktuális elvárásokhoz, a tartalom könnyen elveszik a digitális zajban. Ennek következményeként könnyen belemerülhetünk a munkába, ami kiégéshez vezethet.

A tartalomgyártás folyamatos jelenlétet igényel, így fontos, hogy megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt a munka és a pihenés között, különben mentálisan és érzelmileg is kimerülhetünk. Nemcsak az a fontos, hogy mikor és mit posztolunk, hanem az is, hogy hogyan osztjuk be az időnket, hogy hosszú távon megőrizzük a frissességünket.

„A felméréseink is azt mutatják, hogy egyre többen szeretnének influenszerek lenni, de kevesen tudják jól kezelni ezt a világot. Egyensúlyozni kell az algoritmusok diktálta irányvonal, a megrendelők elvárásai, a közönség visszajelzései és a saját értékrend között – ráadásul mindezt hosszú távon fenntartható módon” – mondja Forgács Mariann.

glamour plusz ikon Lassan többet telefonozunk, mint amennyit alszunk: a képernyőhasználat is addikciónak számít

Lassan többet telefonozunk, mint amennyit alszunk: a képernyőhasználat is addikciónak számít

A szakember azt is hozzáfűzi, ma már a tartalomgyártóknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell a gyorsan változó környezethez: új algoritmusokhoz, trendekhez, és a közönség igényeihez. Ez önmagában sem könnyű feladat, de mindezt egy olyan médiatérben kell tenniük, ahol a figyelemért folytatott harc egyre élesebb, a tartalmak színvonala sokszor csökken, miközben a közönség ingerküszöbe folyamatosan emelkedik. Ez a kombináció hosszú távon kockázatos.

Az egyensúly fontossága

A tartalomgyártás egy precíz, patikamérlegen kimért munka: ha túlzottan a megrendelő szava dominál, a csatorna elveszíti önazonosságát; ha csak a negatív kommentekre figyelünk, könnyen elveszik a motiváció; ha kizárólag az algoritmusnak akarunk megfelelni, elvész az emberi, értékteremtő oldal. „A tartalomgyártók nincsenek könnyű helyzetben – de éppen ezért fontos, hogy tudatosan és felelősségteljesen alakítsák a saját útjukat.”

Sok fiatal nem érzi magát biztonságban a digitális térben, miközben azt látják, hogy az influenszerek, akiket követnek, mintha védettebbek lennének. Siker, elismertség, pénz, csillogás – és mindez első ránézésre könnyen elérhetőnek tűnik. Aki ezt hivatásszerűen csinálja, tudja: ez nem csak telefonozás és posztolgatás – hanem idő, energia, felelősség. És ezt sok fiatal gyakran csak a felszín alapján ítéli meg - mondja el nekünk a szakértő a véleményét.

A mesterséges intelligencia szerepe

Nagy segítséget jelenthet ebben a folyamatban a mesterséges intelligencia, különösen a ChatGPT. 25 évesen azt tapasztalom, hogy sokszor hatékonyabb és gyorsabb, mint a hagyományos keresőmotorok: ha információra, inspirációra vagy akár tartalomötletre van szükségem, egyszerűen felteszem a kérdést, és rögtön személyre szabott választ kapok. Ez különösen hasznos, amikor egyszerre kell gyorsan és kreatívan reagálni az online világ változásaira.

Ahogy minden új technológiánál, a mesterséges intelligencia használatában is a mérték és az egyensúly a kulcs. Rengeteg lehetőséget ad – akár valódi támogatást is nyújthat –, de ha kizárólagos eszközzé válik, könnyen elszakíthat minket az emberi kapcsolatoktól. „Egyre többen fordulnak AI-hoz olyan kérdésekben is, ahol valójában emberi jelenlétre, empátiára lenne szükség – például párkapcsolati problémák vagy szülői nehézségek esetén.

A mesterséges intelligencia adatok alapján válaszol, de nem ért, nem érez, nem kérdez vissza úgy, ahogy egy ember” – fogalmaz a szakértő, aki azt is kiemeli, hogy a közösségi média különösen veszélyes lehet mentális problémák esetén. A technológia hasznos, de nem pótolhatja az emberi törődést. A felelős használat ott kezdődik, hogy tudjuk: mire való – és mire nem.

Forgács Mariann „Magyar Tinik a Neten 2025” című felmérése pontos képet ad arról, hogyan viszonyulnak a fiatalok a digitális platformokhoz. Az eredmények számomra is visszaigazolták azt, amit nap mint nap megtapasztalok: hogy a közösségi média már nemcsak jelen van az életünkben, hanem aktívan alakítja is azt – tartalomgyártóként, íróként és szerkesztőként egyaránt.

A felmérés eredményei szerint, amit a Be Social közösségimédia-ügynökség végzett, a 14–25 éves magyar fiatalok digitális szokásait és attitűdjeit vizsgálta, különös tekintettel a közösségi média használatra, influenszerekkel kapcsolatos vágyakra, mesterséges intelligencia használatra, valamint az online zaklatás és a digitális jóllét témáira.

A főbb megállapítások:

Platformhasználat és információforrások:

  • Instagram a legnépszerűbb platform: ez az elsődleges hírforrásuk, és ha csak egy platformot használhatnának, ezt választanák.
  • A Facebook, TikTok és YouTube is népszerűek, de lemaradva az Instagram mögött.
  • A klasszikus hírportálokat jóval kevesebben használják.
  • Messenger a leggyakrabban használt napi szintű kommunikációs csatorna.

Mesterséges intelligencia (AI):

  • A tinik túlnyomó többsége már használta az AI-t, főleg házi feladatokhoz.
  • A ChatGPT a legismertebb AI-eszköz körükben.
  • A fiúk aktívabban kísérleteznek más AI-alkalmazásokkal is (pl. Google Gemini, Microsoft Copilot).
  • Kb. 21% elgondolkodott már azon, hogy az AI miatt újra kellhet tervezniük a jövőjüket.

Influenszerek és tartalomgyártás:

  • A tinik harmada szeretne influenszer lenni.
  • Sokan alábecsülik, mennyit kereshet egy profi tartalomgyártó.
  • Több mint felük már vásárolt influenszer ajánlására.

Anonimitás és zaklatás:

  • Gyakori a titkos profilhasználat, valamint az, hogy nem valós adatokat adnak meg magukról.
  • Közel fele tapasztalt már online zaklatást, és sokakat kértek már erotikus tartalom megosztására.
  • Jelentős arányban alkalmaznak filtereket és szelfiket küldenek el chaten.

Digitális detox és mentális egészség:

  • A felhasználók fele már tartott digitális szünetet, és közel 30% gondolkodott már ezen.
  • Néhányan rendszeresen kicsekkolnak az online térből, valószínűleg az állandó jelenlét és nyomás miatt.

glamour plusz ikon Balla Gergő: „Összehangolható a család és a zenészélet”

Balla Gergő: „Összehangolható a család és a zenészélet”

A felmérés képet ad a 2025-ös magyar tinédzserek digitális életéről: az Instagram uralja a közösségimédia-teret, az AI már a hétköznapjaik része, sokan álmodoznak az influenszerkedésről, miközben komoly kihívásokkal néznek szembe az online térben – például zaklatással és az identitásuk védelmével. A trendek gyorsan változnak, de a tinik digitális világában egyre nagyobb szerepet kap a technológiai tudatosság és a mentális egészség kérdése is.