Angelina Jolie szívét sem véletlen ejtette rabul, ez a város jóval több mint egy háborús emlékhely

Szarajevó. Ha meghalljuk a szót, legtöbbünknek egyből eszébe jut, amit a történelemtudomány csak úgy hív: „a szarajevói merénylet”. Az egykori jugoszláv tagállam azonban jóval többet ad, mint a történelem legsötétebb eseményeinek helyszínét. A lüktető város folyamatosan fejlődik, a National Geographic Magazin nem véletlenül választotta 2025 legjobb desztinációjának. Egy hosszú hétvége elég lehet arra, hogy ízelítőt nyerjünk a város hangulatából, de készüljünk fel előre: Szarajevó rabul ejti a szívünket, és amint hazaérünk, azt kezdjük tervezni, mikor térhetünk vissza.

A hegyekkel körülölelt várost az Oszmán Birodalom hódítói alapították a 15. században a Miljacka folyó partján. Szarajevó a 20. század zűrzavaros időszakaiban hat országhoz tartozott. Nem meglepő tehát, hogy különböző etnikumú emberek élnek itt egymás mellett. Főként bosnyákok, horvátok, szerbek, zsidók alkotják a 300.000 fős lakosságot.

Szarajevó látnivalóit különböző történelmi korszakok köré csoportosíthatjuk. Ezek a török kor, a monarchia ideje, a jugoszláv évtizedek, a délszláv háború közel négy éve, ill. a jelen kor. Városnéző túránkat érdemes a település magját képező Baščaršiján, a török korban kiépített, apró házakból álló bazársoron kezdeni. Mit fogunk itt találni? Főszezonban rengeteg turistát, egymásba vegyülő idegen nyelveket és időnként füstöt, amely a csevapárusok bódéiból felszállva beteríti a közeli üzletek kiülőit.

Angelina Jolie olyan arcát mutatja meg a Maria című filmben, amit még soha nem láthattunk

Valójában mindent megkapunk itt, mi szem-szájnak ingere. Ínycsiklandó, szaftos csevapcsicsát 15 KM-ért, a legkülönlegesebb baklavákat és egyéb finomságokat; valamint tradicionális török kávét és teát; ékszereket, ruhaneműt, szuveníreket. Ha a vásárlás helyett a történelmi-kulturális emlékek érdekelnek minket, akkor is jó helyen járunk. Itt magasodik ugyanis a város egyik jelképe, a Sebilj kút, amelynek környékét népes galambcsapatok lakják, de számos minaret és dzsámi is található itt, köztük a leghíresebb, a Gazi Husrev bég mecset.

A Baščaršija keleti végén a városháza áll, amely 1896 óta magasodik a Miljacka partján. Bár 1992-ben lángokban állt, és a benne található nemzeti könyvtári állomány 90%-a odaveszett, ma újra régi fényében pompázik. A Baščaršija nyugati végét aszfaltfelirat jelzi:

Meeting of cultures.

Ha valaki nem venné észre a talpa alatt a turistalátványosságnak számító feliratot, a környező épületek egyértelműen a tudtára adják, hogy már a 19. században épített „nyugati” világban jár.

Szarajevó arcai, történelem és jelen találkozása:

A Ferhadija sétálóutcán baktatva olyan érzésünk lehet, mintha Budapest belvárosában járnánk. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült bérházak és paloták alsó szintjein „bécsi” kávéházak és modern divatüzletek várják a betérőket. A sétálóutca végén ott lobog az örök láng, amely 1946 óta állít emléket Szarajevó felszabadítóinak.

A Tito Marsall utcán továbbhaladva már másfajta arcát mutatja a város. Egyre gyakrabban tűnnek fel modern üvegépületek, amelyek egy lüktető nagyváros érzetét keltik. A Sarajevo City Centerből nagy divatházak szatyrait cipelő vásárlók lépnek ki a legfrisseb trendeknek megfelelő öltözetben, amelynek a bosnyák nők esetében elmaradhatatlan kiegészítője a fejkendő. A vasútállomás lehangoló, szocialista időket idéző monstruma mellett tör az égbe a csavart formájú Avaz torony, amelynek harmincötödik emeletéről az egész várost beláthatjuk. A lift kevesebb mint fél perc alatt visz fel a kilátóba.

Angelina Jolie a kamerák mögött is beleszeretett

Ha nincs nálunk 5 KM-es érme, amit a torony kilátójához vezető, fémkaros beengedő kapuba dobnánk, vagy inkább ingyen élveznénk a panorámát, a városháza közelében található Sárga erőd is kiváló rálátást nyújt a városra. Innen csak néhány lépés az egykori Jajce kaszárnya, amely ma már csak lezárt kapukon keresztül, kívülről tekinthető meg, mégis kihagyhatatlan, ha valaki látta Angelina Jolie szívbe markoló filmjét, a 2011-es A vér és a méz földjént, amely Szarajevó ostromának történetét dolgozza fel.

Erő és elegancia: a délszláv nők stílustitkai - Divatkörkép a Balkánról

A filmben a Szent Szív katedrálisnak is kiemelt szerepe van, amely mindenképpen utunkba esik, ha a Baščaršijáról a Tito Marsall utca felé haladunk tovább. A katedrálistól pár méternyire találjuk a Galerija 11/07/95-öt, amelybe egy sötét lépcsőházból jutunk be. A jegyeket megváltva ráül a fájdalom a szívünkre, és még azután sem ereszt, hogy elhagytuk az épületet. A szürke, enyhén megvilágított falakat a srebrenicai vérontás áldozatainak fotói borítják. A nevük a múzeum előterének három falát is elfoglalja, pedig parányi betűvel vésték fel őket. Döbbenetes érzés szembesülni az utcán heverő, vérben ázó holttestek képeivel és az életben maradt áldozatok jajkiáltásaival.

A városközponttól távolabb, a reptér mellett helyezkedik el a Remény alagútja, amelynek a délszláv háború során volt kiemelt szerepe. A nyolcszáz méter hosszú, helyenként másfél méter magas alagúton gyógyszereket, élelmiszert, fegyvert szállítottak. A civil lakosságot is ez az egyetlen útvonal kötötte össze a városon kívüli világgal, amikor a környező hegyeket hatvan kilométer hosszan szerb csapatok foglalták el.

A modern történelem leghosszabb ostromát, 1425 napot kellett kibírnia a városnak.

Szarajevó több pontjához hasonlóan, az alagutat rejtő családi házon is golyó ütötte nyomok és egy, aknavetőgránát okozta „szarajevói rózsa” emlékeztet a háború pusztítására és az áldozatok kiontott vérére.

Földön és levegőben

Szarajevó legnagyobb előnye a mérete, ugyanis – a Remény alagútját leszámítva – a főbb látványosságok gyalog is könnyen elérhetők. Ha autóval közlekednénk, számoljunk azzal, hogy parkolóhelyet csak nehezen találunk, a helyi hatóságok ráadásul folyamatosan ellenőrzik a tiltott helyen parkoló járműveket, és óránként két-négy márkás büntetést számítanak fel. Ha a tömegközlekedés mellett döntünk; troli, minibusz és villamos közül választhatunk, amelynek elődje már 1885-ben a város utcáit járta. A tömegközlekedési eszközökre 1,6 márkáért tudunk előre jegyet váltani újságosbódéknál, a járműveken pedig 1,8 KM-et kell fizetnünk.