Ez történne a testeddel, ha végleg búcsút intenél a cukornak
Az utóbbi években, évtizedben egyre több szülő dönt úgy, hogy a gyermekét szinte teljes mértékben elzárja a finomított cukroktól. A boltok polcain nem véletlen sorakozik egyre több és több cukormentes édesség, természetes édesítőszerekkel készült finomság, alternatív rágcsálnivaló. Ezek ugyanis mind arról árulkodnak, hogy egy teljesen új generáció nő fel, amely tudatosan kerüli a hagyományos cukrot, sok esetben ráadásul úgy, hogy talán sosem kóstolja meg azt.
Eközben a felnőttek milliói is az életmódváltást választják, elhagyják az effajta édesítőt, a kávét natúr formában fogyasztják, desszert helyett pedig inkább a gyümölcsöket választják. Persze felmerülhet a kérdés, hogy mi történik a testünkkel hosszabb távon, ha teljesen elhagyjuk a finomított cukrot az életünkből.
A cukormentes életmód ezer arca
A cukormentes élet nem csak azt jelenti, hogy valaki elkerüli azt. Sokan minden rejtett cukrot kizárnak az életükből, míg mások elhagyják a gyümölcsöket, a mézet, a szószokat, a müzliket, a tejtermékeket, hiszen ezek mindegyikében lehet hozzáadott cukor. Egyesek teljes mértékben az alacsony glikémiás indexű, természetes édesítőszerekre esküsznek, mint amilyen a stevia vagy az eritrit, de nem ritka az sem, ha valaki még ilyen „élményekre” sem vágyik.
Meg kell említeni azonban azt is, hogy a cukormentes életmód nem egyenlő a szénhidrátmentes táplálkozással. Az agynak és az izmoknak ugyanis szükségük van glükózra, ezt a szervezetünk pedig a lebontott szénhidrátokból nyeri ki. A kérdés inkább az, hogy mi történik akkor, ha valaki teljesen elhagyja a hozzáadott cukrot, és a szükséges mennyiséget természetes forrásokból, mint zöldségekből vagy teljes értékű gabonákból nyeri ki.
Figyelmeztető jel, ha akkor is izomlázad van, ha nem sportoltál, mutatjuk, mit jelent
Cukormentes gyermekkor
Ahogy változik az életmódunk, úgy dönt egyre több szülő amellett, hogy a gyermeke még csak véletlenül se találkozzon klasszikus édességekkel. Az ok teljesen egyértelmű, mégpedig az, hogy a gyermekkori cukorfogyasztás összefüggésbe hozható a későbbi túlsúllyal, inzulinrezisztenciával, cukorbetegséggel, fogszuvasodással, de akár még a figyelemzavarral is. Amennyiben egy gyerkőc nem szokik hozzá az extrém édes ízekhez, akkor kevésbé kívánja meg azokat felnőttként, legalábbis a szülők nagy része így gondolja.
De itt nem csak az egészség a tét. A társadalmi beilleszkedés legalább annyira fontos, hiszen mi történik a bölcsődében, a gyerekzsúrokon, ha egy lurkó nem fogyaszthat tortát vagy süteményt? Mit él meg egy tinédzser, akinek az édesség fogalma sosem egy tábla csokit jelentette, hanem sokkal inkább egy almát vagy egy kis marék diákcsemegét.
A cukormentesség hatása a testünkre
Albrecht Sarolta, a mentális egészség és a cukorbetegség kapcsolatával foglalkozó pszichológus, aki 15 éve 1-es típusú cukorbeteg, elmondta: nem egyszerű szavakba önteni azt, hogy mi is történik a szervezetünkkel, ha elhagyjuk az életünkből a finomított cukrokat. „Nehéz erre röviden válaszolni, viszont az egyértelműség kedvéért a finomított cukrokat vettem számításba, a természetesen előforduló cukrokat nem. Ezt azért fontos elkülöníteni, mert a természetesen előforduló cukrokat (mint fruktóz, laktóz stb.) gyakran fogyasztunk, többek között gyümölcsök és tejtermékek formájában. De az biztos, hogy
a cukor - vagy glükóz - fogyasztásának teljes elhagyása számos előnnyel járhat.
Általánosságban elmondható, hogy a hozzáadott cukor elhagyásával már néhány hét alatt javulhat az alvásminőség, stabilizálódhat a vércukorszint, csökkenhet a gyulladásszint a szervezetben, de nem ritka az sem, hogy megszűnnek a korábban rendszeres fejfájások vagy emésztési problémák. A szakember azonban ennél is tovább ment.
A kineziológus szerint így üzen egyértelműen a tested, ha valamit el kell engedned
„A cukor elhagyásával növekszik az inzulinszenzitivitás, ami az inzulinrezisztencia ellentéte. Könnyebbé válik a testsúlykontroll, mind a kalóriabevitel csökkenése miatt, mind pedig az inzulinszenzitivitásnak köszönhetően, és csökken a triglicerid- és koleszterinszint. Emellett a cukorfogyasztásnak szerepe van a kortizolszint szabályozásában, ami a stresszválaszt alakítja ki. A magas cukorfogyasztás megzavarja a kortizol hormon kiválasztásának szabályozását, viszont a cukor kiiktatása csökkenti a kortizolingadozást, ezzel csökken a stresszválasz szintje is.
Sőt, ha azt nézzük, akkor ezzel még a szív- és érrendszeri problémáinkat, tüneteinket is enyhíthetjük. Csökken a vérnyomás, alacsonyabb a triglicerid és az LDL (rossz) koleszterin, és magasabb a HDL (jó) koleszterin szintje, ezzel csökken a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának valószínűsége.”
Hozzátette, hogy aki nem fogyaszt cukrot, annál javulhatnak a kognitív funkciók és az érzelemszabályozás, amely egyben javítja a mentális egészséget, az általános hangulatot, végül pedig csökken a szorongás szintje. A csökkenő vércukorszint-ingadozás hatására pedig stabilabb lesz az energiaszintünk is.
Nem minden cukor ellenség
Sokan azért váltanak életmódot, hogy elhagyják a cukrot, de aztán jönnek az első hetekben megszokott elvonási tünetek, és gyakran fel is adják az egészet. Az ingerlékenység, a fejfájás, a fáradtság, a szédülés gyakori azoknál, akiknek a mindennapi életének részét képezte a cukor. Ez cseppet sem meglepő, hiszen az édes íz dopaminszint-emelkedést okoz, nagyjából olyasmi érzés, mint az enyhe drog alkalmazása. A rendszeres fogyasztáshoz pedig a szervezetünk hozzászokik, ezáltal a hiánya fizikailag és lelkileg is megterhelő lehet.
Aki viszont kitart, arról számol be, hogy pár hét vagy hónap elteltével az ízlelőbimbói is teljesen megváltoztak, így még egy korábban semleges ízű mandarin is extrém édessé válik. A természetes ételek ízét pedig intenzívebben érzékelik. Ekkor már nem küzdenek sóvárgással, főleg azok, akik kiegyensúlyozottan táplálkoznak, hiszen nem csak megvonásról, hanem pótlásról is gondoskodni kell.
A probléma, hogy egyesek átesnek a ló túloldalára, és minden cukrot ellenségnek tekintenek. De hogy tisztázzuk: nem minden, ami édes, ártalmas ránk nézve. A gyümölcsök például fruktózt tartalmaznak, emellett rostokban, vitaminokban, antioxidánsokban gazdagok, amelyek lassítják a felszívódást, illetve csökkentik a vércukorszint ugrását.
A teljes tiltás tehát nem megoldás, sokkal inkább kell figyelni a tudatosságra, az arányokra.
A valódi probléma ugyanis nem az ünnepek alatt elfogyasztott szelet sütemény, hanem a napi rutin részét képező cukrok, édesített joghurtok, bolti kenyerek, szószok, öntetek, valamint a felvágottak. Minden olyan élelmiszer veszélyt jelenthet, amiről nem is biztos, hogy gondolnánk: cukrot tartalmaznak.
Lehet-e édesítés nélkül élni?
A kérdés nem az, hogy élhetünk-e teljes életet cukor nélkül, hanem az, hogyan tehetjük meg ezt. A cukormentes életmód ugyanis lehet tudatos és felszabadító, de csak akkor, ha nem önsanyargatásról, hanem helyettesítésről, új szokások kialakításáról van szó. Az édes íz iránti vágy teljesen természetes, azonban nem biztos, hogy az egészségtelen szokások rabjává váljunk.
A tíz lépéses rutin csak hiedelem, a csiganyál és lazacsperma viszont nem
Ahogy egyre többen ismerik fel azt, hogy milyen árnyoldalai vannak a hozzáadott cukor fogyasztásának, úgy a cukormentes generáció nem kivétellé válik, hanem új normává. Egyáltalán nem probléma, ha nem etetjük gyermekkorban a kicsiket édességgel, de tiltani sem szabad, hiszen az szintén sóvárgáshoz vezethet.
Érdemes megtalálni az arany középutat, olyan alternatívákat keresni, amelyek miatt nem fog hiányozni nekik a cukor, és még mi is szívesen fogyasztjuk az adott élelmiszert. Lehet ez datolyából készült sütemény, banánból sütött babacsinta vagy cukormentes szilvalekvár. A lényeg, hogy igyekezzünk a lehető legkevesebb hozzáadott cukrot tartalmazó étrendet folytatni, hiszen ezzel máris sokat teszünk az egészségünk és az energiaszintünk fenntartása érdekében.
előfizetésem
Hírlevél