előfizetésem
Hírlevél
Ez lesz a megoldás, ha hiába szeded a vitaminokat, még mindig beteg és fáradt vagy
Télen szinte reflexszerűen nyúlunk a vitaminos dobozokhoz. D-vitamin, C-vitamin, multivitamin, magnézium. Elvégre a legtöbben ilyenkor kezdjük el pótolni mindazt, amire az immunrendszerünknek szüksége van. Csakhogy hiába szedjük marékszám ezeket a kapszulákat, nem feltétlenül javul a közérzetünk, nem csökken a fáradtság, és a betegségek is megtalálnak minket. Ilyenkor óhatatlanul is felmerül a kérdés: a szervezetünk megfelelően hasznosítja-e a vitaminokat?
A vitaminfogyasztásra hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint egy egyszerű matematikai műveletre, mondván ha fáradtak vagyunk vagy betegesek, hullik a hajunk vagy gyakran kapunk el fertőzéseket, akkor kevés van valamiből, tehát pótolni kell. Minél többfélét, minél nagyobb dózisban. A polcokon sorakozó készítmények, a célzott reklámok és az ismerősök ajánlásai pedig mind ezt az üzenetet erősítik.
Viszont a szervezetünk nem egy üres raktár, amit korlátlanul fel lehet tölteni, sokkal inkább egy bonyolult, finoman szabályozott rendszer, ahol nemcsak az számít, mi kerül be, de az is, hogyan, mikor és mivel együtt. Ráadásul a vitaminok felszívódása nem automatikus folyamat. A bélrendszer állapota, az elfogyasztott étel összetétele, a napszak, a párhuzamosan szedett gyógyszerek és az élethelyzetünk mind befolyásolják, hogy egy tabletta hatóanyaga valóban eljut oda, ahol szükség lenne rá.
Nem minden vitamin működik ugyanúgy a szervezetben
„Az első és legfontosabb kérdés, hogy az adott vitamin vízben vagy zsírban oldódó” – mondja dr. Horváth István László, a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerésze. Ez ugyanis alapvetően meghatározza, hogy mikor és mivel érdemes bevenni. A zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitaminok csak akkor tudnak felszívódni, ha az emésztőrendszerben zsír is jelen van. Ha valaki ezeket éhgyomorra, egy gyors korty vízzel kapja be, a vitamin jelentős része egyszerűen hasznosulatlanul távozik.
A sejtszintű stressz csendben meríti ki a nőket, hormonális és nőgyógyászati gondokhoz vezet, pedig elkerülhető
A vízben oldódó B- és C-vitaminok ezzel szemben akár reggel, étkezés előtt is bevehetők egy pohár vízzel, sőt, a B-vitaminok sokaknál kifejezetten energizáló hatásúak. Amikor tehát ébredés után vagy éppen két meeting között csak bekapjuk a vitaminokat, úgy, hogy közben rég nem ettünk semmit, és talán vizet sem ittunk, akkor ne lepődjünk meg, ha a készítmények nem érik el a várt hatást.
Amikor a jó szándék ront a felszívódáson
A vitaminok és ásványi anyagok esetében azonban nemcsak az számít, mikor és mivel, hanem az is, milyen más készítménnyel együtt szedjük őket. Dr. Vajda Péter a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerésze arra hívja fel a figyelmet, hogy
bizonyos kombinációk kifejezetten rontják a hasznosulást.
A vastartalmú készítmények például éhgyomorra szívódnak fel a legjobban, de ha valaki érzékeny gyomrú, étkezés közben is beveheti, ilyenkor azonban már kisebb mértékben hasznosulnak. A magnézium és a vas együtt szedése szintén problémás, mert gátolják egymás felszívódását. Ideális esetben a vas reggel, a magnézium pedig este kerül sorra (utóbbi segítheti az elalvást is).
Ami pedig a koffeintartalmú italok és a vitaminok kapcsolatát illeti: kávé, a tea és az energiaitalok ugyancsak rontják a felszívódást, ahogy a forró italok is, hiszen a C-, valamint a B1- és B2-vitamin hő hatására bomlik. A tejtermékek különösen a vas ellenségei, míg a C-vitamin épp ellenkezőleg, az ugyanis segíti annak hasznosulását. Ezért nem véletlenül gyakori kombináció a vas és a C-vitamin együttes szedése.
Gyógyszerek, élethelyzetek, rejtett kockázatok
A vitaminok sem légüres térben működnek. Ha valaki rendszeresen gyógyszert szed, különösen fontos az időzítés: a vitaminokat és a gyógyszereket érdemes legalább 1–2 órás eltéréssel bevenni. Antibiotikumok, véralvadásgátlók és onkológiai kezelések mellett pedig elengedhetetlen az orvosi vagy gyógyszerészi egyeztetés. Bizonyos élethelyzetekben is eltérhet a vitaminszükséglet. A várandósság, a dohányzás vagy a rendszeres alkoholfogyasztás mind befolyásolja, mire és milyen mennyiségben van szüksége a szervezetnek.
A fáradtság nem mindig az életmódod hibája, mutatjuk, mivel lehetsz ismét energikus
Dohányzóknál például az A-vitamin túlzott bevitele növelheti egyes daganatok kockázatát, míg alkoholfogyasztás mellett gyakori a B1-vitamin hiánya. Ezek a tények is jól mutatják, hogy nem megoldás a „minél több, annál jobb” elv. A felszívódási zavarok egyik félreértett következménye, hogy sokan ilyenkor vitamininfúziót választanak. Dr. Takács István, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatója szerint ez komoly tévedés.
„A megadózisban adott vitaminoknak kevés bizonyított előnye van, a kockázatuk viszont jelentős.” A zsírban oldódó vitaminok – különösen az A- és a D-vitamin – lassan ürülnek ki a szervezetből, ezért felhalmozódhatnak és toxikus hatásokat okozhatnak. Egyes D-vitamin-készítmények az ajánlott napi adag százszorosát is tartalmazzák, holott a professzor szerint a havi 60 000 egység feletti bevitel nem javasolt. Az egyszeri nagy dózis ráadásul nem tartós megoldás, hiszen hatása néhány hónap alatt megszűnik, sőt akár ellentétes folyamatokat is elindíthat.
Nem meglepő, hogy az intravénás vitaminpótlás különösen problémás. Szájon át a szervezet még úgymond képes védekezni az extrém mennyiségek ellen azzal, hogy nem szívja fel a felesleget, de infúzió esetén ez a kontroll megszűnik. „Gyakorlatilag nem létezik olyan állapot, amely indokolná a vitamininfúziót” – hangsúlyozza dr. Takács István.
Mikor gyanakodjunk valódi felszívódási zavarra?
Valódi felszívódási problémák ritkák, és többnyire jól körülhatárolható betegségekhez kötődnek, mint a Crohn-betegség, a cisztás fibrózis vagy a rövidbél szindróma. Ezekben az esetekben a vitaminpótlás orvosi feladat, és még ilyenkor sem indokolt az infúziós adagolás. Ha hiányállapot gyanúja merül fel, az első lépés mindig a vérvizsgálat, és nem a találomra szedett készítmények halmozása. Bármennyire csábítóak az instant megoldások, a szakértők egyetértenek abban, hogy a vitaminok legbiztonságosabb és leghatékonyabb forrása továbbra is a változatos étrend.
Ilyenkor a szervezet maga szabályozza, mire van szüksége, és a tápanyagok nem izoláltan, hanem egymást erősítve jutnak be. A vitaminok tehát nem varázsszerek. Ha nem megfelelő időben, rossz kombinációban vagy indokolatlan dózisban szedjük őket, nemhogy nem segítenek, de akár kifejezetten árthatnak is. A valódi kérdés nem az, mennyit veszünk be, hanem az, hogy a szervezetünk mit tud ebből valóban hasznosítani. Segítsünk a szervezetünknek a vitaminok tudatos alkalmazásával.
