előfizetésem
Hírlevél
Ezért nem elég a vitamin a női immunrendszer védelméhez, más is kell a betegségek ellen
A vitaminokról szeretünk úgy gondolkodni, mint az immunrendszer első számú védvonaláról. Télen, amikor tombol az influenzajárvány, vagy egyszerűen csak a nehezebb időszakokban, amikor kimerültnek érezzük magunkat, automatikusan D-vitamint, C-vitamint és multivitamint kezdünk szedni. Mondván, ha a szervezetünk védekező képessége gyengül, akkor több vitaminra van szüksége. Csakhogy a női test működése ennél jóval összetettebb, és nem csak a vitaminokon múlik az egészségmegőrzés.
„A vitaminok önmagukban nem tudnak hatást kifejteni. Szinte kivétel nélkül enzimek aktiválásán keresztül dolgoznak, ezeknek az enzimeknek a működéséhez pedig nyomelemekre van szüksége” – írja Lara Pizzorno, amerikai táplálkozástudományi kutató, az Encyclopedia of Nutritional Supplements című könyv társszerzője. Vagyis, ha a háttérben nincs elegendő cink, szelén, réz vagy jód, akkor a bevitt vitaminok jelentős része egyszerűen nem tud munkába állni.
Mikroelemek nélkül nincs immunvédelem
A mikroelemek – más néven nyomelemek – olyan ásványi anyagok, amelyekre ugyan csak kis mennyiségben van szüksége a szervezetnek, mégis alapvető szerepet játszanak az immunrendszer finomhangolásában. Habár ezek nem adnak energiát, és nem is érzékeljük azonnal a hiányukat, nélkülük az immunválasz lassabbá, pontatlanabbá válik. Lara Pizzorno szerint különösen a nők esetében gyakori, hogy a tünetek nem klasszikus hiánybetegség formájában jelentkeznek.
„A mikroelem hiány a nőknél sokszor akut panasz helyett tartós, nehezen megfogható állapotromlás formájában jelentkezik, mint a gyakori megbetegedés, a kimerültség, a hormonális egyensúlytalanság vagy a lassabb regeneráció.” Ezek azok a tünetek, amelyeket automatikusan vitaminhiányként azonosítunk, miközben a probléma gyökere mélyebben, az enzimrendszerek szintjén keresendő. A kérdés csak az, hogy mit tehetünk a mikroelem hiány ellen? Elég, ha egyetlen készítményt szedünk, vagy más módon is pótolni kell a szervezetből kiürülő mikroelemeket? Ahhoz, hogy erre választ kapjunk, nézzük, egyáltalán mit kell pótolni.
A sejtszintű stressz csendben meríti ki a nőket, hormonális és nőgyógyászati gondokhoz vezet, pedig elkerülhető
Miért kell cink, szelén, réz és jód?
A cink az egyik legfontosabb mikroelem az immunsejtek működésében. Részt vesz a fehérvérsejtek érésében, a gyulladásos válasz szabályozásában és a sebgyógyulásban is. Hiányában az immunrendszer lassabban reagál, a fertőzések gyakrabban térnek vissza, a felépülés elhúzódik. „A cinkhiány az egyik leggyakoribb, mégis legkevésbé felismert tápanyaghiány, különösen nőknél” – derül ki Lara Pizzorno kutatásából, amely kimondja azt is, hogy a stressz, a hormonális fogamzásgátlás, az intenzív sport vagy a krónikus alváshiány mind csökkentik a cinkszintet, miközben a szervezet igénye nő. Ilyenkor hiába pótoljuk a vitaminokat, az immunrendszer működése nem fog olyan ütemben javulni, ahogy szeretnénk.
A cink mellett fontos szerepet kap a szelén, amely kulcsszerepet játszik az antioxidáns védelemben, vagyis abban, hogy a sejtek mennyire tudnak ellenállni az oxidatív stressznek. Emellett elengedhetetlen a pajzsmirigyhormonok aktiválásához, ami közvetve az immunrendszer működésére is hatással van. „A pajzsmirigy és az immunrendszer szoros kapcsolatban áll egymással. Ha a szelénhiány miatt a pajzsmirigyhormonok nem aktiválódnak megfelelően, az immunválasz is gyengül” – írja Lara. A szelénhiány tünetei közé tartozik a fáradtság, a hajhullás vagy a koncentráció romlása.
A cink és a szelén pótlása tehát elengedhetetlen, de ugyanez igaz a rézre, amely nélkülözhetetlen az idegrendszeri működéshez, a vas anyagcseréhez és az antioxidáns védelemhez is. Itt érdemes megemlíteni a réz cinkkel való egyensúlyát. Jó tudni, hogy amennyiben az egyik túl sok, a másik hiányba csúszhat.
„A modern táplálékkiegészítő-használat egyik veszélye az, hogy egyetlen tápanyagra fókuszálunk, miközben felborítjuk az arányokat. A túlzott cinkbevitel például rézhiányhoz vezethet, ami hosszabb távon idegrendszeri és immunológiai problémákhoz vezet.” A mikroelemek pótlása tehát nem gyerekjáték, nagyon is lényeges, hogy miből mennyit viszünk be a szervezetbe.
Ez igaz a negyedik legfontosabb elemre is, a jódra, amely elsősorban a pajzsmirigyhormonok építőköveként ismert, ám hatása messze túlmutat ezen. Megfelelő pajzsmirigyműködés nélkül az anyagcsere lelassul, az immunválasz tompábbá válik, a szervezet kevésbé reagál hatékonyan a fertőzésekre. „A jódpótlás esetén ügyelni kell a szelén pótlására is, hiszen a szelénhiány mellett kifejezetten kockázatos, minekutána a pajzsmirigyet oxidatív stressznek teszi ki.” Ez is jól mutatja, mennyire fontos a tápanyagok közötti együttműködés.
Kávéval nem lehet kipihenni a mentális összeomlást: Az alváshiány lassan tönkretesz – és észre sem veszed
Az immunrendszer nem checklist, de van, amit jó kipipálni
A női immunrendszer egy finoman összehangolt hálózat, ahol a mikroelemek biztosítják az alapműködést. Ha ez az infrastruktúra hiányos, a vitaminpótlás önmagában nem hoz áttörést. Mert az egészség nem azon múlik, hogy mennyit szedünk valamiből, hanem azon, hogy a szervezet képes a bevitt tápanyagokat együttműködő rendszert szervezni. A valódi immunvédelem tehát a kapszulák száma helyett az egyensúlyon múlik – különösen a női szervezet esetében, ahol a hormonális és anyagcsere-folyamatok még érzékenyebben reagálnak a hiányokra.
Amikor a mindennapi egészségről beszélünk, ne feledkezzünk meg a cink-, szelén-, réz- és jódtartalmú ételekről és készítményekről. Ami a táplálkozást illeti, cinkhez juthatunk például húsfélékből, tojásból és tökmagból, szelént főként tengeri halakból, tojásból és kis mennyiségben brazil dióból, rezet diófélék, étcsokoládé és teljes kiőrlésű gabonák tartalmaznak, míg a jód leginkább tengeri halakban, algákban, tojásban és tejtermékekben található meg.
