előfizetésem
Hírlevél
Ha barátságról van szó, a kulturális különbség nem akadály, hanem lehetőség
A kultúrák közti barátság igen is lehetséges – a másik ember tiszteletben tartásával és megértésével. Ahhoz azonban, hogy ne sértsünk meg senkit, nem árt felkészülni, ha más kultúrából érkező személlyel találkozunk.
A barátság az egyik legősibb és legszebb kapocs az emberek között – olyan nyelv, amelyet minden kultúra ismer, mégis mindegyik másképp „beszél”. A szavakon túl gyakran a gesztusok, a tekintetek, a kézfogások és az apró mozdulatok hordozzák az igazi jelentést. Egy barátság születhet egy mosolyból, egy meghívó kézmozdulatból vagy egy tiszteletteljes meghajlásból – még akkor is, ha a felek más országokból, más szokásrendszerből érkeznek.
A kulturális különbségek miatt azonban ezek a jelek könnyen félreérthetők is lehetnek. Éppen ezért a gesztusok megértése és tiszteletben tartása kulcsfontosságú, ha valódi, őszinte kapcsolatokat szeretnénk építeni a világ bármely pontján. Erről dr. Kibédi Varga Katalin protokoll és etikett szakértővel beszélgettünk.
Mi és ők?
„Egy számunkra teljesen ártatlan kézmozdulattal is elkövethetünk illetlenséget. Ha nincs lehetőségünk előre tájékozódni – ami a mai világban szinte elképzelhetetlen –, támaszkodjunk a saját értékrendünkre.” A viselkedés, a nézetek, az értékek, a személyes tér tiszteletben tartása, a különböző kommunikációs stílusok, a vallási nézetek, a gesztusok, az öltözködés és a pontosság mind-mind fontos tényezők a kulturális kapcsolatokban. Az egyes kultúrákon belül azonban nagy különbségek lehetnek, hiszen mindenki máshogyan szocializálódik.
„Az értékrendünket elsősorban otthonról hozzuk. Ma azonban már nehezebb a helyzet: a klasszikus családmodell már nem alapvetés, sok gyermek nevelkedik csonka családban. Ebből adódóan kevesebb idő jut a gyerekekre, az alapvető értékek átadására. Régen az iskolában is talán többet kaptak a gyerekek a puszta információknál – ma ez ritkábban fordul elő.”
A barátság nem luxus, hanem létszükséglet és talán a hosszú élet egyik legfontosabb titka
Európában is hatalmas eltérések vannak például a személyes tér megítélésében. Ezen belül több kommunikációs távolságot különböztetünk meg. „Az intimszféránkba csak a hozzánk legközelebb állókat engedjük be – ez maximum 40 cm-es távolságot jelent. A következő zóna pedig a személyes távolság, amely mindössze egy kézfogásnyi. Ebbe a zónába a családot és a barátainkat engedjük be. Egy idegen ezt könnyen megsértheti. Itt nem a metróban való szoros közelségre kell gondolni, hiszen abból a helyzetből hamar kikerülünk.”
A szakértő szerint, ha valaki megsérti ezeket a tereket, az emberek gyakran pszichológiailag is „kivonulnak” a helyzetből: lesütik a szemüket, vagy zenét hallgatnak. Egyes városokban, mint például Szöul, Tokió vagy Rio de Janeiro, külön metrókocsik is vannak nők számára, hogy kényelmesebben utazhassanak. „Volt olyan felmérés, amely centiméterben mérte a személyes tér nagyságát. Mi, magyarok, egy kutatás szerint kifejezetten nem szeretjük, ha valaki belép a személyes zónánkba. Az ázsiai országok ebben élen járnak, hiszen ott egy mindennapi interakcióban a fizikai kontaktustól igyekeznek távol tartani magukat az emberek.”
A kommunikációs stílusok is változóak lehetnek kultúránként. A skandináv országokban visszafogottabb, finomabb kommunikáció a jellemző, míg mi, magyarok közvetlenebbek vagyunk, és nyíltabban beszélünk személyes témákról is – ami máshol illetlenségnek számíthat. „Etikettszabályok szerint bizonyos témákról nem beszélünk idegenekkel. Ilyenek például az anyagi helyzet, a vallási vagy politikai hovatartozás, valamint a magánélet részletei. Ezek mind kellemetlen helyzetet teremthetnek, ezért kulcsfontosságú, hogyan kezeljük őket.”
Eltérő gesztusok és kommunikáció
A tolakodó vagy arrogáns viselkedés esetén jogunk van jelezni, hogy a másik túllépett egy határt, de az elutasítást mindig udvariasan kell kifejezni. „Fontos, hogy az ember mosolyogjon közben, így a másik nem érzi személyes támadásnak a dolgot. Mindenkinek joga van a fizikai távolság megtartásához. Egyes kultúrákban teljesen természetes, hogy idegenek is megölelik egymást az első találkozáskor. Ha valaki kedvesen és mosolyogva elmondja, hogy ő kézfogással érzi komfortosabbnak a bemutatkozást, azon senki nem sértődhet meg.”
Felvidéki magyar vagyok, ha azt kérdezed, milyen nyelven imádkozom, azt mondom, magyarul
Az idő és pontosság fogalma szintén félreértésekre adhat okot. Míg Brazíliában egy megbeszélt időpont után két órával is „időben” vagyunk, addig Nyugat-Európában vagy az angolszász világban a pontosság alapelvárás. Nem illik már az elején megsérteni a másikat azzal, hogy nem jelentkezik be valaki egy online meetingre időben, vagy nem jelenik meg pontosan egy találkozón. A személyes interakciókban való viselkedésre mindenképpen figyeljünk oda eltérő kulturális közegben.
„Keleten – az arab világban és Ázsiában – a gesztusok teljesen más jelentéssel bírnak. Ott például illetlenség lehet a hosszan tartó szemkontaktus, míg Európában éppen ennek hiányát tartják tiszteletlenségnek. A keletiek nagyon értékelik, ha valaki előre tájékozódik a szokásaikról, és igyekszik alkalmazkodni hozzájuk.”
Kivel alakítunk ki könnyebben barátságot?
Könnyebben alakítunk ki barátságot azokkal, akikkel közös értékrendet is vallunk. A hasonló kommunikációs stílus is erősíti a kötődést. A bizalom és a kölcsönös tisztelet a barátság alapja – függetlenül attól, hogy ki honnan jön. Akkor érezzük igazán közel magunkhoz a másikat, ha elfogadva érezzük magunkat. A kulturális különbségek tehát nem akadályok, hanem lehetőségek: új nézőpontokat, szokásokat és értékeket ismerhetünk meg általuk – és ez csak gazdagítja a barátságainkat.
Egyes szokások már az első találkozáskor sokat elárulnak. Például Magyarországon szinte mindenki leveszi a cipőjét, amikor belép egy otthonba. „Ez nálunk bevett szokás, amit sokan magától értetődőnek vesznek. A távol-keleti kultúrákban, ahol a földön esznek, vagy a skandináv országokban, ahol gyakran havas, nedves az idő, ez praktikus. Nálunk inkább kulturális beidegződés, ami a keleti hagyományokra emlékeztet.”
A kulturális különbségek megértése és tiszteletben tartása elengedhetetlen. Más háttérből jövünk, másképp szocializálódtunk, de a kölcsönös kíváncsiság és nyitottság segíthet a megértésben. A közös érdeklődési körök, a közös tevékenységek és a közös élmények hidat képezhetnek a kultúrák között, és megerősíthetik a barátságokat.
„Fontos, hogy nyitottak legyünk. Tegyünk fel kérdéseket, mutassunk érdeklődést a másik ember hagyományai és kultúrája iránt. Ha valamit nem értünk, kérdezzünk rá. Türelmesen meséljünk a saját kultúránkról is, és mindig tartsuk tiszteletben a másikat!”
