Pánikroham nélkül is szenvedhetsz – így ismerd fel a rejtett szorongás tüneteit
Gyakran azt hisszük, a pánikroham mindig látványos és drámai. Heves szívdobogás, levegő után kapkodás, rettegés – ezek a képek élnek bennünk. De mi van akkor, ha a test jelez, a lélek mégis hallgat? Ha ott van benned a feszültség, de nem tudod, honnan jön, csak azt érzed, valami nincs rendben? Létezik a pániknak egy kevésbé ismert formája, ami csendben, de alattomosan hat – és sokszor nehezebb felismerni, mint a klasszikus rohamokat.
Létezik egy kevésbé ismert, ugyanakkor szakmailag jól dokumentált jelenség: az érintettek pánikbetegségre jellemző tüneteket tapasztalnak anélkül, hogy a jellegzetes, hirtelen fellépő pánikrohamokat átélnék. Ez az állapot – amely során a szorongás folyamatosan fennáll, ám nem csúcsosodik ki látványos epizódokban – az érintett számára éppoly megterhelő lehet, mint a klasszikus pánikroham.
A szakértők szerint fontos kérdések vetődnek fel: hogyan kezelhető ez a kevésbé látványos forma? Miért fordul elő, hogy a pánikroham hirtelen jelentkezik, miközben előzetesen nem mutatkoznak a szorongás tipikus jelei? Roszmusz Emőke pszichológus részletesen ismerteti azokat a háttértényezőket, amelyek ilyen típusú tünetképzéshez vezethetnek. Szakértői magyarázatai révén jobban megérthető, miként alakul ki a pánikroham sokszor fel nem ismert, lappangó szorongás hatására, valamint hogyan ismerhetők fel és kezelhetők a tünetek még azelőtt, hogy az állapot krónikussá válna.
A mentális regeneráció nyomában: ezért van egyre nagyobb szükségünk az elvonulásokra
„A pánikrohamokat legtöbb esetben erős szorongás előzi meg. Az érintett személy egyre fokozódó nyugtalanságot tapasztal, miközben tehetetlenül szemléli, ahogy a pánik elhatalmasodik rajta. Előfordul azonban, hogy minden figyelmeztető jel nélkül, váratlanul következik be a roham. Ennek több oka is lehet” – fogalmaz Roszmusz Emőke.
Feldolgozatlan trauma
A pszichológus szerint nem szükséges, hogy az érintett tudatosan érzékelje a szorongás jeleit ahhoz, hogy pánikroham alakuljon ki. A kiváltó tényezők gyakran rejtve maradnak, és nehezen köthetők össze a megjelenő tünetekkel. Egy múltbéli megrázó élmény – akár egyetlen esemény – is képes beindítani a pánikreakciót. Az idegrendszer túlterhelődhet, különösen, ha az élmény feldolgozatlan marad.
„Előfordulhat, hogy egy pánikroham valójában egy régen elfeledett, elfojtott trauma következményeként jelentkezik – anélkül, hogy az érintett felismerné az ok-okozati összefüggést. Egy ismert hangulat, illat vagy helyzet tudattalanul újraaktiválhatja a múltban történteket. Ilyenkor a testi reakció megelőzi a tudatos felismerést.” A feldolgozás fontosságát a pszichológus kiemelten hangsúlyozza:
„Különösen fontos, hogy a trauma feldolgozása ne maradjon el, és az érintett mielőbb szakszerű segítséget kapjon, hogy az állapot ne váljon tartóssá vagy krónikussá.” A modern, gyors tempójú életmód is hozzájárulhat a tünetek kialakulásához. Ha az egyén állandóan elfoglalt, túlhajszolt, vagy elkerüli az érzelmeivel való szembenézést, a háttérben lappangó szorongás váratlanul robbanhat ki – akkor is, ha korábban nem észlelt szorongásos állapotot.
A tartós alváshiány szintén fokozza a kockázatot. Egy megterhelő életszakasz, betegség vagy például egy gyermek melletti rendszeres kialvatlanság jelentősen csökkentheti az idegrendszer tűrőképességét. Ilyen állapotban egy kisebb stresszhatás is pánikrohamot válthat ki – még akkor is, ha korábban nem jelentkeztek szorongásos panaszok. „Ezek megelőzése érdekében kiemelten fontos a megfelelő minőségű alvás, a rendszeres testmozgás, a stresszminimalizálás, relaxációs technikák alkalmazása és az önismereti munka” – hangsúlyozza a szakember.
Fenntarthatóság light – győzött a gazdasági érdek az etika felett
Láthatatlan rohamok, valós szorongás
A pszichológiai szakirodalom szerint a pánikbetegség klasszikus formáját a hirtelen jelentkező, intenzív rohamok jellemzik. Ezek gyakran járnak együtt szívdobogásérzéssel, légszomjjal, remegéssel és halálfélelemmel. Ugyanakkor létezik egy kevésbé ismert megjelenési forma, amelyben ezek a tipikus tünetek hiányoznak, vagy csak enyhe formában jelentkeznek.
Ez az úgynevezett „pánikroham nélküli” pánikbetegség – más néven rejtett vagy atípusos pánikbetegség – az érintetteknél tartós szorongással és testi panaszokkal társul, miközben a pánikrohamra jellemző akut epizódok elmaradnak. „A rejtett pánikbetegség esetén az érintettek gyakran különféle orvosi vizsgálatokon vesznek részt – például kardiológiai, gasztroenterológiai vagy neurológiai teszteken –, mielőtt felismerik, hogy a tüneteik hátterében szorongás áll” – magyarázza Roszmusz Emőke.
A jellemző tünetek között szerepelhet szédülés, fejfájás, mellkasi fájdalom, légszomj, nyaki diszkomfort, reflux vagy akár gyomorfekély is. A panaszok gyakran félrevezetők, ezért a diagnózis felállítása nehézségekbe ütközhet. Sokan hosszú ideig keresik a testi magyarázatot a problémájukra, miközben a valódi ok lelki eredetű. „Mivel nincsenek látványos pánikrohamok, a pánikbetegség felismerése nehézséget jelent. A tüneteket gyakran más betegségekkel keverik össze, így az érintettek sokáig keresik a magyarázatot a testi panaszaikra.”
A kezelési lehetőségek a klasszikus pánikbetegség terápiás protokollját követik: relaxációs módszerek, pszichoterápia – elsősorban a kognitív viselkedésterápia – és szükség esetén pszichiátriai gyógyszeres támogatás.
Az Emily Párizsban sztárja új, torokszorító szerepben brillírozik
Időben felismerni, hatékonyan kezelni
A pszichológus szerint, ha valaki magán a fentiekhez hasonló tüneteket észlel, érdemes szakemberhez fordulnia, hiszen a rejtett pánikbetegség megfelelő terápiával jól kezelhető. A korai felismerés és az adekvát intervenció jelentősen javítja az érintett életminőségét, és megelőzheti a krónikus állapot kialakulását. A pánik nem mindig harsány.
Előfordulhat, hogy csak csendben kúszik be az életedbe, testi tünetek formájában, miközben te másra gyanakszol – szívproblémára, kimerültségre, stresszre. Pedig sokszor a háttérben elnyomott szorongás vagy feldolgozatlan trauma munkál. Jó hír, hogy ezek az állapotok felismerhetők és kezelhetők. Ha időben kérsz segítséget, visszanyerheted az irányítást a tested és a belső világod felett is.