Megnéztük a You záróévadát, ami olyan izgalmas kérdéseket vet fel, mint még soha
Megérkezett a You várva várt ötödik, és egyben záró évada, amely talán az egyik legizgalmasabb mind közül, hiszen a sármos sorozatgyilkos egy csapat merész nőnek – különösen egy új karakternek – köszönhetően végre méltó befejezést kap. Vigyázat, cikkünk nyomokban spoilereket tartalmaz!
Mindannyian szeretnénk szeretve, látva és elfogadva érezni magunkat. Igen, még a vérszomjas emberek, a hidegvérű gyilkosok is. De lehet-e szeretni valakit a sötét oldalával együtt? Elfogadható-e, ha valaki a szerettei védelmében bánt másokat? Egyáltalán honnan ered az erőszakra való hajlam? Ezeket az izgalmas kérdéseket veti fel a You ötödik évada, amelyet épp az önreflexív megközelítés tesz mesterivé.
A sorozatgyilkos feltámadása
Körkörös szerkezettel zárul a Netflix pszichothrillere, ugyanis visszatérünk oda, ahol minden kezdődött. Joe Goldberg (Penn Badgley) New Yorkban, a Mooney’s könyvesboltban talál vissza önmagához. Már nem kell rejtőzködnie, befolyásos felesége révén kisfiával, Henryvel együtt élheti privilegizált életét. Kate Lockwood (Charlotte Ritchie) elsimította a bűntetteit, és együtt megfogadták, hogy a jó úton tartják egymást, de a család hatalmi játszmái közepette most meginog a stabilitásuk.
Joe belső monológját hallgatva hamar kiderül, hogy a bálványozott „szőke herceg” semmit nem változott, csupán elfedi a sötét oldalát. Tudatában van annak, hogy miket tett, de nincs lelkiismeret-furdalása, sőt meggyőződése, hogy a cél minden alkalommal szentesítette az eszközt. Igazából hiányzik is neki, hogy megszabaduljon a kényelmetlenséget okozó személyektől. Amikor Kate, egyúttal mindhármuk biztonsága veszélybe kerül, előtör a védelmező ösztöne, de vissza kell fognia magát.
Elkezdi leírni gyilkos fantáziáit, ahelyett, hogy kiélné őket, ami haladásnak tűnhet, de az ő esetében nem fikció gyilkosságról írni, hanem élvezet. Amikor hosszú idő után mégis áldozatot ejt, de nem mutatja a bűntudat jeleit, felesége szép lassan ráébred, hogy eddig sem szükségből ölt, hanem mert felvillanyozza őt a vérontás. Joe elkezdi felvállalni autentikus önmagát, Kate-et azonban elrettenti a tisztánlátás, és ez az a pont, ahol a házasságuk darabokra hullik, és ahol az izgalmak kezdődnek.
Ez a film a tökéletes példa arra, hogy nemcsak sztárokkal lehet jó filmet csinálni
A hős lovag és a lázadó hercegnők
Emlékszünk még, hogy Joe mennyire visszataszítónak találta Love Quinnt (Victoria Pedretti), miután kiderült, hogy a nő tulajdonképpen a tükörképe? Hőskomplexusa révén csak egy dologra vágyik, hogy ő lehessen az általa kiszemelt nő megmentője, legyen az egy független királynő, vagy egy szárnyatörött kismadár. Megszállottsága ezúttal Bronte (A szolgálólány meséjéből ismert Madeline Brewer) felé irányul, aki tele van meglepetésekkel, friss energiát és fantasztikus fordulatokat hoz az évadba.
Bronte a könyvesboltban kezd dolgozni, beköltözik a Lockwoodék által felvásárolt épületbe, és szándéka ellenére beleszeret a főnökébe. Mivel ő pontosan tudja, hogy kivel áll szemben, különösen figyelemre méltó, hogyan veszíti el önmagát ebben a kapcsolatban. Elmosódik a valóság határa, Joe egy pillanatra a romantikus regények kaotikus, de jószívű, erkölcsileg szürke hősének tűnik, aki a megfelelő okokból szegi meg a szabályokat, és csak akkor válik vadállattá, amikor a szerelme védelmére siet.
„Mi a baj velem, hogy tudom, ki vagy, és egy részem még mindig ilyen jól érzi magát?” – szegezi önmagának a kérdést Bronte a fináléban, miközben Joe szó szerint az univerzum középpontjába helyezi őt.
Ki ne szeretné ennyire szeretve érezni magát?
A szerelem mindennél erősebb, és ahogy Marienne Bellamy (Tati Gabrielle) mondta, a legtöbb nő abban a hitben él, hogy vele nem történhet baj. A sorozatgyilkost túlélő nők végül összefognak, és felnyitják Bronte szemét is, aki kezébe veszi az irányítást.
Mindannyian szeretetre éhezünk
Bronte radikális empátiával, emberként tekint a férfira, amíg meg nem tudja, hogy ő felel barátnője, Guinevere Beck (Elizabeth Lail) haláláért. Meztelenre vetkőzteti az üveg cellában, és felismeri, hogy milyen lelki sérülések vezették őt idáig. Azt eddig is tudtuk, hogy Joe gyerekként megölte az édesapját, aki bántalmazta az édesanyját. Az anyuka megnyugtatta, mondván azt tette, amit kellett, hogy megvédje, ám nem sokkal később magára hagyta egy intézetben. Ezt követte Mr. Mooney bántalmazása.
Angliában szinte minden emberöltőre jut egy Hasfelmetsző, és ez ebből a sorozatból ki is derül
Egyszer Joe Goldberg is csak egy ártatlan gyermek volt, aki szeretetre, elfogadásra és kötődésre vágyott. Meggyőzte magát arról, hogy embereket kell ölnie ahhoz, hogy bizonyítson, hogy szeretetet érdemeljen. Mindeközben retteg attól, hogy elhagyják. A készítők szándékosan nem diagnosztizálták, de a szakértők szerint az antiszociális és nárcisztikus személyiségzavarok mellett erotomániával is rendelkezik a főhős, így ez a terápiás áttörés természetesen nem volt elég ahhoz, hogy a lány meggyógyítsa.
Bronte árnyalt karakterének köszönhetően nemcsak azt elemzi a záróévad, hogyan válhat valaki szörnyeteggé a saját fia ágya alatt, hanem azt is, hogyan válhat bárki, aki szeretetre éhezik, egy manipulatív bántalmazó áldozatává. Bronte hősiesen visszatalál önmagához, szembenéz Joe-val, kasztrálja és igazságot szolgáltat, mi pedig nem is kaphatnánk szebb befejezést. Ami pedig az utolsó mondatot illeti, talán bennünk van a probléma, de akkor ez felhívás a kollektív felelősségvállalásra.