Ez történik a testeddel éves szinten napi fél liter cukros üdítőtől

Szerencsére van más út is: olyan italok rendszeres fogyasztása, amelyek nemcsak frissítőek és finomak, hanem valóban támogatják a szervezetünk működését. Csanálosi Kitti dietetikus segít eligazodni, milyen hatással vannak ránk a cukros és szénsavas üdítők rövid és hosszú távon, és mivel érdemes helyettesíteni őket, ha igazán szeretnénk kedvezni a testünknek.

Napi egy cukros üdítő is nagy teher lehet

A dietetikus mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a szervezetünk nagyjából 60%-a vízből áll, de nem mindegy, hogy ezt a folyadékot mivel pótoljuk. „Ha valaki például fél liter cukros üdítőt iszik meg naponta, az éves szinten kb. 18–20 kg cukor bevitelét jelenti – csak italból. Ez nemcsak üres kalória, hanem olyan „rejtett terhelés”, ami fokozza a máj zsírosodásának és az inzulinrezisztencia kialakulásának kockázatát.”

Sokféleképpen megviselheti a testünket

A szakértő szerint a rendszeres cukros és szénsavas italfogyasztásnak – ebbe a klasszikus kedvencek, mint például a kóla vagy a szénsavas narancslevek mellett beletartozhat sokféle szörp is – számos kedvezőtlen hatása lehet a testünkre nézve.

Rövid távon: vércukor-emelkedés, majd gyors esés, ami farkaséhséget, koncentrációzavart okozhat. „Egy 0,5 literes kóla kb. 12 teáskanál cukrot tartalmaz, ami azonnali vércukor- és inzulinterhelést jelent.”

Soha többé nem puffadsz a hüvelyesektől, ha így készíted el őket

Hosszú távon: a rendszeres fogyasztásuk növeli a 2-es típusú diabétesz, a zsírmáj, a metabolikus szindróma kockázatát. „Kutatások szerint napi 1 doboz cukros üdítő fogyasztása kb. 26%-kal növeli a cukorbetegség kialakulásának esélyét. A savasság miatt a fogzománcot is erősen károsítja, ami fogszuvasodáshoz vezethet.”

Az adalékanyagok sem segítenek

Számos üdítő tartalmaz mesterséges adalékanyagokat, például tartósítószereket, színezékeket, ízfokozókat, amiknek sokan még a nevüket sem olvassák el az italok címkéin De vajon hogyan hathatnak ránk, könnyen lehet, hogy pontosan azt sem tudjuk, milyen összetevőket viszünk be a szervezetünkbe?

„A legtöbb engedélyezett adalékanyag önmagában nem káros, ha kis mennyiségben fordul elő. A gond akkor kezdődik, ha valaki napi szinten, rendszeresen fogyaszt erősen feldolgozott italokat.

Egyes színezékek összefüggésbe hozhatók gyermekeknél a hiperaktivitással, bizonyos tartósítószerek allergiás reakciót válthatnak ki, az ízfokozók pedig fokozzák az édes ízhez való hozzászokást. Így közvetetten hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki kevésbé vágyjon a természetes, enyhe ízekre” – magyarázza Kitti.

A light vagy zero üdítők egészségesebbek?

A cukormentes üdítők előnye a szakértő szerint, hogy nem emelik a vércukorszintet, és kalóriát sem tartalmaznak. Ugyanakkor mesterséges édesítőszereket már igen, amelyek hosszú távú hatásait még ma is vizsgálják.

„Egyes édesítőszerekről (pl. szukralóz) kimutatták, hogy megzavarhatják a bélflóra összetételét, ami hosszú távon az anyagcserére is hatással lehet. Más eredmények alapján az édes ízhez való erős kötődést tarthatják fenn. Alkalmanként nem gond, ha valaki light üdítőt fogyaszt, de rendszeres folyadékpótlásra ezek sem tekinthetők ideálisnak.”

Ha az emésztésedet támogatnád

Ha egészségtudatosabb alternatívákban gondolkodnál, remek választások lehetnek például azok az italok, amelyek természetes módon segítik az emésztésünket. „Ilyen többek között a gyógyteák közül a borsmenta, a kamilla, a gyömbér, vagy akár a citromos meleg víz is, amely reggel segíti az emésztőnedvek beindulását.

A céklalé a benne lévő rostoknak, vitaminoknak és antioxidánsoknak köszönhetően támogathatja a bélműködést, emellett jótékony hatással van a vérkeringésre is. Érdekesség, hogy a céklalé hatását sportolóknál is vizsgálták: javítja az állóképességet a jobb oxigénfelhasználás révén. Fontos ugyanakkor, hogy frissen, hígítva fogyasszuk, mert önmagában intenzív hatású lehet” – mondja Kitti.

Ezeket az ételeket a dietetikus sosem adná a gyerekének iskolai tízóraira

Különösen jó választás lehet a gyömbértea is. „A gyömbér régóta ismert természetes gyulladáscsökkentő és emésztést segítő gyógynövény. A gyömbér hatóanyagai (gingerol, shogaol) serkentik a gyomornedvek és az epe termelődését, ami elősegíti a zsírok lebontását. Klinikai vizsgálatok szerint a gyömbér akár 30%-kal felgyorsíthatja a gyomor kiürülését, így kevésbé marad „nehéz érzés” étkezés után.

Emellett csökkenti a bélgázképződést, ami puffadásnál nagyon hasznos. A gyömbértea enyhítheti a puffadást, a hányingert, támogatja az emésztőnedvek termelődését, így könnyebbé teszi az étkezések feldolgozását. Különösen jó választás lehet egy nehezebb étkezés után.”

Ha a gyulladáscsökkentésre koncentrálnál

Az egészségünk támogatása érdekében érdemes lehet kifejezetten gyulladáscsökkentő hatású italokat is rendszeresen fogyasztanunk. Erre kínál remek lehetőséget például a kurkumás aranytej.

„A kurkumin gyulladáscsökkentő hatásáról rengeteg kutatás szól. Az aranytejben a zsíros közeg (pl. kókusztej) és a fekete bors jelenléte jelentősen javítja a felszívódását. Az aranytejet nemcsak az emésztés támogatására ajánlják, hanem ízületi gyulladások, enyhébb bőrproblémák esetén is pozitív hatásokról számoltak be. A fahéj és gyömbér hozzáadása tovább erősíti a vércukorszint-stabilizáló hatását.”

Mi a helyzet a vízzel?

Sokszor hallhatjuk, hogy a folyadékbevitelünknél a vízre érdemes helyeznünk a fő hangsúlyt. De mit tehetünk, ha a vizet túl egyhangúnak érezzük? „Ha valaki unja a tiszta vizet, érdemes ízesítés nélkül, természetes módon feldobni. A citrom, lime, uborka vagy friss menta remek választás, de szezonális gyümölcsökkel – például bogyósokkal – is készíthetünk „vízvariációkat”.

Emellett a levesek, krémlevesek, a magas víztartalmú gyümölcsök (görögdinnye, narancs) és zöldségek (uborka, paradicsom) is hozzájárulnak a folyadékbevitelhez. A kulcs a változatosság, de a napi alapot mindig a tiszta víz adja.”

A szakértő azt is hangsúlyozza, hogy sokszor nem a szomjúság, hanem az ízingerek keresése miatt nyúlunk üdítőhöz. Ebben az esetben jó kompromisszum lehet, ha az alábbiakkal próbálkozunk:

• Infused water: gyümölcsökkel, fűszerekkel (pl. narancs + fahéj, uborka + menta) feldobott víz.
• Hideg gyümölcsteák: édesítés nélkül is kellemesek.
• Savanykás italok: pl. cukormentes kombucha, ami még probiotikumot is ad.

„Emellett, ahogyan arról már korábban szó esett, nem szabad elfelejteni, hogy a levesek és magas víztartalmú zöldségek-gyümölcsök is beleszámítanak a napi folyadékbevitelbe. Egy tányér zöldségleves például akár 2-3 dl folyadékkal is hozzájárulhat a hidratáltsághoz” – mondja végezetül Kitti.