7 dolog, ami vastagbélrákot okozhat, mégis napi szinten eszel belőle

Kiss Isabel dietetikus elárulja, mely élelmiszerekre érdemes különösen odafigyelni, és hogyan lehet a hétköznapi étkezést okosan alakítani, hogy a vastagbélrák kialakulásának a kockázata tudatosan csökkenthető legyen, anélkül, hogy teljesen le kellene mondanunk kedvenceinkről.

Több rákkeltő étel is rejtőzhet a konyhádban

A szakértő hangsúlyozza: leginkább a feldolgozott húsok és húskészítmények fogyasztása növeli a vastagbéldaganat kialakulásának kockázatát. A WHO ezeket a készítményeket a bizonyítottan rákkeltő kategóriába sorolja. Ide tartoznak azok a húsok, amelyeket füstöléssel, sózással, érleléssel, fermentálással vagy más eljárásokkal dolgoznak fel az íz és a tartósság javítása érdekében. „Feldolgozott húsnak számít például a virsli, a sonka, a kolbász, a szalámi, a bacon, valamint különféle húsalapú készítmények és konzervek. Kutatások szerint már napi 50 gramm feldolgozott hús elfogyasztása is mintegy 18%-kal növeli a vastagbéldaganat kialakulásának esélyét”.

A vörös húsok fogyasztása szintén növelheti a kockázatot; vörös húsnak számít a marha-, sertés-, borjú-, bárány-, birka-, szarvas- és kecskehús. „A feldolgozott húskészítmények kapcsán érdemes kritikusnak lenni, és limitálni a mennyiségüket az étrendünkben, a vörös húsokat pedig hetente maximum 200 gramm mennyiségre igyekezzünk korlátozni.”

Miért? kockázatosak a feldolgozott húsok?

A feldolgozott húsok rákkeltő hatásáért több tényezőt is felelőssé tehetünk a szakértő szerint. „A tartósításhoz felhasznált nitritek és nitrátok a húsban lévő aminokkal reakcióba lépve nitrozaminokat képezhetnek, amelyek bizonyítottan karcinogének. Ezen túl az elkészítésük is fokozhatja a rákkeltő hatást, hiszen a hőkezelésük során keletkező vegyületek is karcinogének lehetnek.”

Krónikus gyulladást okoznak a szervezetedben, mégis naponta fogyasztod ezt a két ételt

De nemcsak az számít, milyen húsfélét választunk, hanem az is, hogyan készítjük el. „Olyan technológiáknál, ahol az étel közvetlenül érintkezik egy nagyon forró felülettel (pl. grillezés vagy serpenyőben sütés során), karcinogén hatású policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) és heterociklusos aromás aminok (HCA) keletkezhetnek.”

A szakértő tanácsa: próbáljunk meg a túl magas hőfokon való technológiák helyett inkább más módszereket előtérbe helyezni:

• A párolás, gőzölés, alacsony hőfokon (120-150 fok) történő sütés, lassú főzőben- és a magas nyomású edényekben történő ételkészítés mind biztonságosabb módszernek számítanak.
• Ha mindenképpen serpenyőben, grillen készítünk egy húsfélét, érdemes azt előfőzni vagy szuvidálni, mielőtt kérgesítjük, illetve igyekezzünk az esetlegesen égett részeket fogyasztás előtt eltávolítani az ételről.
• Ha savas-fűszeres pácba helyezzük az elkészítendő húst sütés előtt, azzal enyhíthetjük a rákkeltő vegyületek kialakulását a savas összetevők antioxidáns hatása által.

Az akrilamiddal is jobb vigyázni

A szakértő kiemeli: a már említett vegyületeken túl az akrilamid szintén potenciálisan rákkeltő vegyületnek számít. Növényi alapanyagok, és elsősorban keményítőtartalmú élelmiszerek magas hőmérsékleten történő sütésekor vagy pirításakor keletkezik. Így tehát jelentősebb mennyiségben található például sült burgonyában, chipsekben, kétszersültekben, gabonapelyhekben, de a pörkölt kávéban is.

„Mértékletes fogyasztásuknál a kockázat alacsony, a probléma főként a rendszeres, hetente többször történő fogyasztásból adódik. Érdemes tehát ritkán, havonta maximum 1-2 alkalommal és akkor is mértékkel fogyasztani ezeket az ételeket. Kávé esetében érdemesebb a világosabb pörkölésűeket előtérbe helyezni, hiszen a sötétebb pörkölésűek nagyobb rizikót jelentenek.” – tanácsolja a dietetikus.

Mi a helyzet a cukros ételekkel, italokkal?

A szakértő szerint közvetlenül a cukros ételek és italok önmagukban nem rákkeltők, de a túlzásba vitt fogyasztásuk könnyen elhízáshoz vezethet, ami bizonyítottan növeli a vastagbéldaganat kockázatát. A helyzetet tovább ronthatja a hasi zsírlerakódás, valamint a magas zsigeri zsír (vagyis a szervek körüli zsír).

Az alkohol is komoly veszélyforrás lehet

Ami az alkoholt illeti: már kis mennyiségű alkohol is növelheti a daganatok, köztük a vastagbéldaganat kialakulásának kockázatát. „A legfrissebb kutatások szerint nincs biztonságos mennyiség, ezért a legjobb, ha az alkoholfogyasztást csak különleges alkalmakra hagyjuk, és akkor is mértékkel fogyasztjuk. A kockázat dózisfüggő, minél többet fogyasztjuk, annál nagyobb a veszélye, és már napi 1 egység (= 2 cl tömény alkohol, 1 dl bor, 2,5 dl sör) ital is növelheti a daganatok kialakulásának esélyét.”

Lassítja a rákos sejtek növekedését ez a gyulladáscsökkentő csodaszer, amiből napi szinten enned kellene

Ne feledkezz meg a rostokról!

A rostszegény étrend szintén nagyban hozzájárulhat a vastagbéldaganat kialakulásához a dietetikus szerint. „Többek között csökkenti a bélflóra diverzitását, ami fokozza a gyulladásos folyamatokra való hajlamot. A bélbaktériumok a rostokból butirátot és más rövid szénláncú zsírsavakat termelnek, amelyek jótékony, védő hatással bírnak a nyálkahártyára. Ha nem adunk elég táplálékot a bélbaktériumoknak (tehát nem eszünk elég rostot), ezekből a jótékony vegyületekből is kevesebb termelődik.

Rostszegény táplálkozás mellett lassabb a bélmotilitás is, ezáltal a káros anyagok is tovább tartózkodnak a bélrendszerben, így tovább érintkezik a nyálkahártya azokkal. A rostszegénység elősegítheti a káros anyagcseretermékek felhalmozódását is a bélben, amelyek szintén hozzájárulhatnak a daganat kialakulásához.” Nagyon fontos tehát, hogy kellő figyelmet szenteljünk a megfelelő rostbevitelnek.

„A napi ajánlott rostbevitel egyénfüggő, hiszen egy nagyobb testtömegű személynek több rostra van szüksége, illetve a nemek között is kissé eltérő a javasolt bevitel. Általánosan ajánlott mennyiség nők esetében napi 25-30 g rost, míg férfiak esetében 30-35 g rost. Sajnos a tapasztalat szerint sokszor még a felét sem visszük be az ajánlott mennyiségnek.”Példaképp az itt felsorolt alapanyagok együttesen 25-30 gramm rostot tartalmaznak:

• 50 g zabpehely
• 50 g magas rosttartalmú köret: barna rizs, bulgur, hajdina, quinoa, stb.
• 1 adag (100-150 g) hámozatlan gyümölcs
• 300 g zöldség — sülve, párolva, nyersen, lehetőleg hámozatlan formában, nem túlkészítve
• 40 g hüvelyes (ez száraz alapanyagra vonatkozó mennyiség; elkészítve kb. 100 g)
• 1 evőkanál chia mag
• 1 marék olajos mag (kb. 30 g)

A szakértő azt is kiemeli: nagyon fontos, hogy a rostbevitel mellett megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszunk – ez testtömeg-kilogrammonként 30-35 ml mennyiséget jelent naponta. „Enélkül a magas rostbevitel székrekedést okozhat, ami könnyen alább vetheti a rostbő étkezés iránti elkötelezettséget. Érdemes a rostbevitelünket nem hirtelen felemelni a javasolt mennyiségre, hanem fokozatosan, pár hét alatt hozzászoktatni a szervezetet – ezzel elkerülve a kellemetlen puffadást, a hasi diszkomfortot.”

2 közkedvelt finomság is rákot okozhat, a dietetikus szerint csak óvatosan velük

Az ultra-feldolgozott ételekkel is légy óvatos

Gyakran hallhatjuk, hogy az egészségünk megőrzése érdekében érdemes kerülni az ultra-feldolgozott ételeket. Ez kifejezetten a vastagbélrák megelőzése esetén is igaz. „A problémát az ultra-feldolgozott ételek esetében elsősorban a minőségi tápanyagok hiánya és a tápanyagok nem megfelelő megoszlása okozza. Fontos, hogy attól, hogy egy gabonaszemből lisztet őrölnek, vagy a tejből kefirt erjesztenek, azok még nem válnak ultra-feldolgozottá.”

Ilyen élelmiszerek például az édes és sós csomagolt nassolnivalók, az előre csomagolt készételek, a reggelizőpelyhek, az üdítőitalok és többek között a feldolgozott húskészítmények is. Ezekben az élelmiszerekben általában kevés a rost, sok a cukor és a telített- valamint transz zsírsavak, ráadásul sokszor egészségre ártalmas adalékanyagokban is bővelkednek.

„Ezek elősegítik a súlygyarapodást, kedvezőtlenül befolyásolják a bélflórát, ronthatják a szénhidrátanyagcserét, valamint az ízérzékelés befolyásolásával egy kedvezőtlenebb élelmiszerpreferencia irányába tolják az ízlésvilágot. Az élelmiszeripar fejlődésével egyre több ilyen kényelmi termékhez juthatunk hozzá, viszont nagyon fontos, hogy ne ezekre építsük az étrendet.”

2 rákra utaló jel, ami elalvás előtt jelentkezik: minél előbb fordulj orvoshoz, ha gyakran tapasztalod őket

Már a kis változtatások is sokat jelenthetnek

Ha valaki nem szeretne teljesen lemondani a „kockázatos” ételekről és italokról, a dietetikus szerint érdemes a változatosságra fektetni a hangsúlyt. „Egy jól összeállított étrendben nem a tiltásokon van a hangsúly, hanem a megfelelő arányok megtalálásán. Belefér, ha időnként, kis mennyiségben kevésbé jótékony ételek is előfordulnak az étrendünkben, hiszen hosszú távon a nagy átlag számít, nem pedig az, amit alkalomadtán, minimális mennyiségben fogyasztunk.”

• Általánosságban törekedjünk a minél bőségesebb rostfogyasztásra, a telített zsírsavakban gazdag ételek csökkentésére és a megfelelő, jó minőségű fehérjebevitelre.
• Zöldségek és gyümölcsök naponta legalább 500 gramm mennyiségben kerüljenek a tányérunkra, ebből legalább 100 gramm legyen nyers.
• Ne feledkezzünk meg a halakról és az olajos magvakról sem, érdemes hetente legalább egyszer halat fogyasztani, illetve heti három alkalommal egy zárt maréknyi olajos magot is beilleszteni az étrendünkbe.

Egy ilyen módon felépített étrend teljes értékű és egészségvédő, így szépen ellensúlyozza, ha néha kevésbé javasolt ételek is előfordulnak benne.

Miért lett akkora luxus a csend az idegrendszer számára, és mit kapnánk napi 5 perctől ebben az állapotban?

A dietetikus hozzáteszi: a daganatprevencióban kritikus szerepe van a testmozgásnak is, így érdemes találni olyan mozgásformákat, amiből legalább heti 150 percet be tudunk illeszteni a rutinunkba. Ha ezt sikerül beiktatni, az már részben stresszkezelési módszerként is működhet.

„Ne feledkezzünk meg a mentális egészség támogatásáról sem, hiszen nagyon nagy szerepet játszhat a betegségek megelőzésében. A prevención túl nagyon fontos az időben való felismerés is, ezért kifejezetten fontosnak tartom megemlíteni a szűrővizsgálatok jelentőségét. 45 éves kor felett, nemtől függetlenül ajánlott legalább 10 évente vastagbéltükrözésen részt venni. Érdemes a családtagokat, barátokat is bátorítani, mert az időben való felismerés életeket menthet” – hangsúlyozza végezetül a szakértő.