Ha 12 jelből legalább 9-et tapasztalsz, munkahelyi társfüggő vagy: szakember segít, hogyan tovább

A munkahely az érzelmi összefonódás szempontjából talán furcsa helynek tűnhet, de az az igazság, hogy a valahová tartozás igénye nem áll meg az iroda bejáratánál. Amikor ez az igény kényszeressé válik, akkor társfüggő mintákba sodorhatnak, melynek következtében túlzottan törődünk másokkal és túlságosan azonosulunk a munkánkkal vagy a csapatunkkal.

Ebben a cikkben összegyűjtöttem, hogy milyen jelek utalhatnak arra, hogy te is a munkahelyi társfüggőség csapdájába estél, megismerheted a társfüggőség mögött rejlő tudományt, valamint azt is, mit tehetsz annak érdekében, hogy egészségesebb szakmai határokat alakíts ki.

Mi is pontosan a munkahelyi társfüggőség?

A munkahelyen a társfüggőség úgy jelenik meg, hogy érzelmileg és mentálisan túlságosan sokat fektetünk mások sikereibe, elismerésébe vagy jól-létébe - gyakran saját magunk kárára. Lehet, hogy társfüggő vagy a munkahelyeden, ha:

1. felelősnek érzed magad kollégáid hangulatáért vagy teljesítményéért,
2. mindenre igent mondasz, félve az elutasítástól vagy a konfliktusoktól,
3. kerülöd az igényeid és gondolataid kifejezését, hogy „megőrizd a békét”,
4. az önbecsülésedet ahhoz kötöd, mennyire vagy hasznos, elengedhetetlen vagy kedvelt a munkahelyeden,
5. tapasztalatod magadon a kiégés tüneteit és állandóan olyan “tüzeket oltasz”, amelyeket valójában nem neked kellene megoldanod,
6. háttérbe szorítod a saját előrelépésedet és a karriercéljaidat, hogy másoknak kedvezz,
7. elveszettnek, szorongónak vagy értéktelennek érzed magad állandó külső megerősítés vagy feladatok nélkül,
8. bűntudatot érzel, amikor határokat szabsz,
9. azt mondod, hogy „ezt most nem tudom vállalni”, és ez rettegéssel vagy szégyennel tölt el,
10. ismételten közbelépsz, hogy megoldd mások problémáit, még akkor is, ha az nem a te felelősséged,
11. kerülöd a nehéz beszélgetéseket.
12. egy munkatárs rossz hangulata egész napra kihat a te produktivitásodra vagy érzelmi állapotodra.

Az egészséges, kölcsönös függőséggel szemben, ahol az együttműködés egymás határainak tiszteletben tartásáról és a bizalomról szól, a társfüggőséget a szorongás és a bűntudat érzése, valamint az a meggyőződés táplálja, hogy az értéked abban áll, hogy nélkülözhetetlen vagy mások számára.

„A munkahelyi zaklatás a csendben, a kétértelműségben és a jogfosztottságban virágzik” - szakértő segít a felismerésében és a kezelésében

Miből eredhet a társfüggőség?

A pszichológiai kutatások azt mutatják, hogy a korai kapcsolati tapasztalataink jelentős mértékben alakítják azt, ahogyan társas környezetben – beleértve a munkahelyi helyzeteket is – működünk. A szorongó kötődési stílusú emberek például mély félelmet érezhetnek az elutasítástól vagy attól, hogy „nem elég jók”, és ezért túl sokat vállalnak magukra, annak reményében, hogy így megbecsülik őket.

A nagy konfliktusokkal teli vagy érzelmileg instabil környezetben nevelkedett gyerekek korán kialakíthatnak egy olyan szerepet, amelynek jellemzője a túlzott mértékű felelősségvállalás és a másoknak való megfelelés. A társfüggő tendenciákkal rendelkező alkalmazottak magasabb stresszről, érzelmi kimerültségről és interperszonális konfliktusokról számoltak be. Mégis gyakran dicsérték őket, hogy „csapatjátékosok” vagy „elkötelezett dolgozók”, ezzel éppen azokat a mintákat megerősítve, amelyek ártanak nekik. Mit tehetsz annak érdekében, hogy fenntarthatóan megváltoztasd a társfüggő gondolkodási és viselkedési mintáidat?

1. Beszélj objektívebben önmagaddal!

Ethan Kross pszichológus megállapította, hogy amikor az emberek harmadik személyben beszélnek magukhoz, csökkentik az érzelmi reakciókészséget és racionálisabb döntéseket hoznak.

Próbáld ki ezt! Ahelyett, hogy azt mondanád: „Nem hagyhatom cserben a csapatomat. Ezt meg kell tennem.”, mondd inkább ezt: „Mit tanácsolna egy barátjának, hogy mit tegyen ebben a helyzetben?". Ez az egyszerű váltás aktiválja a prefrontális kéregállományt, az agy végrehajtó működésért felelős részét, és segít felülírni az impulzív hajlamokat.

2. Gyakorold a határaid nyomon követését, mint egy viselkedéskutató!

Ahelyett, hogy csak határokat szabnál, kövesd is azokat. Mit jelent a határok nyomon követése? Készíts napi vagy heti naplót, amely tartalmazza a következőket:

• Azokat az alkalmakat, amikor igent vagy nemet mondtál.
• Hogyan érezted magad utána (bűntudat, megkönnyebbülés, stressz).
• Mi volt az eredmény (pozitív, semleges vagy negatív).

Ezáltal a határok kijelölése adatokkal alátámasztott szokássá válik. Észre fogod venni az ismétlődő mintáidat és az azokat aktiváló nyomógombjaidat, így megtanulhatod, mely félelmeid alaptalanok és mely viselkedési szokásaid károsak. Ezt az eszközt bevetve idővel egyre jobban megismered magad, a működésedet és nőhet az önbecsülésed is azáltal, hogy erőteljesebben meghúzod a határaidat. Ez a módszer olyan, mint egy személyes esettanulmány készítése az időd és az energiád visszaszerzéséről.

3. Azonosítsd be a rejtett szerződéseket, amelyeket kötöttél!

Sok társfüggő személy valójában kimondatlan pszichológiai szerződések alapján működik, mint például:

• „Ha soha nem panaszkodom, akkor stabilitással jutalmaznak”.
• „Ha mindenki problémáját megoldom, akkor kedvelni fognak”.
• „Ha mindig igent mondok, nem fognak leváltani.”

Ezek a hiedelmek általában nem tudatosak, de ha egyszer a felszínre kerülnek, visszaszerezheted a hatalmat a jól-léted felett. Ha felismertél egy ilyen rejtett szerződést és hiedelmet, tedd fel a következő kérdéseket magadnak és írd le a válaszaidat:

1. Mit vársz azért cserébe, hogy így viselkedsz? Mi az a pozitív eredmény, ami miatt még mindig így működsz?
2. Ez az eredmény valóban megvalósul? Ha igen, milyen mértékben?
3. Miért félsz attól, hogy feladd ezt a hiedelmet?

Ez a sématerápiából merített gyakorlat segít a viselkedés és az identitás szétválasztásában.

A szervezetpszichológus 6 tanácsa, hogy többé egyetlen munkahelyi pletyka se árthasson neked

4. Hozz létre egy belső tanácsadói testületet!

Ha nehéz helyzettel vagy döntéssel nézel szembe, kérdezd meg magadtól:

Hogyan reagálna a bennem lévő bölcs, magasabb Énem? Hogyan reagálna ebben a helyzetben egy igazságos, erőskezű vezető? Ezeknek a belső személyiségeknek a megnevezése és megtestesítése erősíti az én-vezetést és segít kitörni a „rendbehozó” vagy a „segítő” szerepedből.

Akár nevet is adhatsz nekik, például CEO Én vagy Zen Én, hogy a belső párbeszédet játékosabbnak és erőteljesebbnek érezd.

Társfüggőség ≠ Empátia

A törődés, mások támogatása és a csapatjátékosság csodálatos tulajdonságok. De amikor az értékedet attól teszed teljesen függővé, hogy mennyit adsz, az egyensúly a társfüggőségbe billen át. Megérdemled, hogy boldogulj a munkádban anélkül, hogy folyamatosan másokat mentenél meg vagy elhanyagolnád a saját szükségleteidet. Ha észreveszed a mintákat, megnevezed a rejtett mozgatórugókat és okos stratégiákat alkalmazol a reakcióid megváltoztatására, visszaszerezheted az autonómiádat és a hatalmadat a mentális egészséged és a boldogságod felett.