Mindegy, hogy nő vagy férfi vagy, 50 fölött kegyetlen az álláskeresés, de van megoldás

A bizonyos kor fölötti láthatatlanná válás főként a nőket érinti világszerte, ugyanakkor nem állíthatjuk, hogy a férfiak sokkal jobb helyzetben lennének. Manapság, amikor a fiatalság szinte a legtöbb téren előnynek számít, nemtől függetlenül éri hátrányos megkülönböztetés az embereket a munkaerőpiacon, miután elfújták a gyertyát az ötvenedik születésnapi tortájukon. De tényleg „annyi” annak a munkavállalónak, aki 50 évesen keres új lehetőségeket?

Csillag-Csatlós Csilla executive coach-csal az 50 feletti férfiak munkaerőpiaci helyzetét, az életkor-alapú diszkrimináció okait és gyakorlati megoldásait jártuk körül. Csilla tapasztalatai és a NotAlone működése rávilágítanak arra, hogyan töri meg a magányt és a tehetetlenséget a közösségi támogatás, a célzott coaching és gyakorlati, hálózati segítség.

Milyen mértékben érinti az 50 év feletti férfiakat hátrányos megkülönböztetés a munkaerőpiacon?

66% a nők aránya, tehát sokkal több a munkanélküli nő az 50 pluszosok között, mint a férfi. Alapvetően az látszik, hogy 50 fölött férfiként, ha nincs egy erős kapcsolati hálód, aminek a segítségével át tudsz lépni a következő állásra, annak, hogy pályázat alapján, interjúból bejuss, gyakorlatilag 10 százalék alatti esélye van.

Mi ennek az oka?

A medior és a junior szintű emberek között is bőven van a munkaerőpiacon kereső és a munkáltatók jellemzően az olcsóbbat választják: él ugyanis a sztereotípia (aminek nyilván van valamennyi a valóságalapja), hogy az 50 év feletti ember drága. Én azt látom egyébként, hogy 10-15% a bérkülönbség egy medior és egy szenior szakember között, viszont az utóbbinál van plusz 10 év munkában töltött idő, emiatt a mindennapokban egészen biztosan hatékonyabb lesz. Azt a pluszt, amit a tapasztalat ad, semmilyen képzéssel vagy hozzáállással nem lehet pótolni.

Milyen az 50 pluszos korosztály foglalkoztatottsága?

Friss kutatási adatok nem állnak rendelkezésre, egy két évvel ezelőtti felmérés szerint ez 76% - tehát a korosztályban minden negyedik ember munkanélküli. Egy másik, aktuális felmérés szerint a szakemberek 90%-a élt már meg életkor alapú diszkriminációt a kiválasztási folyamatban vagy a munkahelyén.

Ha George Clooney ősz halántékáért odavan a világ, Jennifer Anistont miért bíráljuk a ráncaiért?

Milyen okok állnak a háttérben a bérigényen túl?

A leggyakoribb kifogás velük szemben, hogy nem elég fittek, nem elég modernek, nem elég képzettek a modern digitális technológiákban, aminek sokszor van alapja, de nem áthidalhatatlan szakadékról beszélünk. Alapjában véve sztereotípiákkal bélyegzik meg az 50 feletti korosztályt: nem elég rugalmasak, ha fiatalabb a főnök, a generációs szakadék miatt nem tudnak beilleszkedni vagy hogy kevésbé terhelhetők, mert gyakrabban betegek.

Azokra, akikkel az érintett korosztályból aktuálisan dolgozom coachként és a Not Alone csoportban, például egyik sem igaz. Fittek, sportosak, jó az állóképességük és hatalmas az érdeklődésük az újdonságok felé: az 1056 tagból több százan képezik magukat mesterséges intelligencia használatára.

Mit takar a Not Alone csoport?

A NotAlone-t egy éve, az év végi elbocsátási hullámot követően hoztam létre a LinkedInen, azért, hogy segítő kezet nyújtsak azoknak, akik elvesztették a munkájukat az ünnepek előtt. A csoport alapja a kölcsönös segítés: én és két társam tartunk az álláskeresőknek ingyenes, csoportos coachingot, ők pedig ezt a tudásukkal ellentételezik egymás felé. Az egyes csoportokon belül a tagok támogatják egymást a talpon maradásban és természetesen a munkakeresésben a legváltozatosabb módon: szakmai tudással és kapcsolati hálóval egyaránt. Nincs tagdíj, a programok, előadások ingyenesek.

Mennyiben élik meg másképp a férfiak ezeket a helyzeteket, mint a nők?

Sokkal jobban megviseli őket az állásnélküliség, mint a nőket, mert még mindig benne van a társadalmunkban az az elvárás, hogy a férfi a családfenntartó - bár a nők is dolgoznak évtizedek óta, de éppen ebben a korosztályban nagyon erős ez az elvárás magukkal szemben is. A kudarcélmény önbizalomhiányhoz, imposztor-szindrómához vezet és ha nem kapnak külső segítséget, egyedül nem tudják magukat összerakni.

Ráadásul ez a korosztály sokszor 10-15-20 éve dolgozik egy munkahelyen, tehát nem volt állásinterjún, nincsen tapasztalatuk az álláskeresésben, 15 éve nem nyúltak az önéletrajzukhoz, fel sem merült bennük, hogy a LinkedIn profiljukat folyamatosan építeni kellene – pedig a kiválasztók első körben itt keresnek munkaerőt. Ráadásul nem rövid távú megoldásról beszélünk: egy 50 éves embernek a nyugdíjig még legalább 15 éve, a karrierje egyharmada hátravan. Ezért hoztam létre nekik a NotAlone-t.

Ezzel szemben az 50 feletti nők hogy viszonyulnak ezekhez a helyzetekhez?

Alapvetően a különbség a működési módban van: egy nő, ha problémája van, ventillál – megbeszéli azokkal a nőkkel, akiktől támogatást kaphat. A férfiaknál viszont a társadalmi státuszuk a saját fejükben is megkérdőjeleződik. A nőknél abban, hogy mennyire vagyok sikeres, hogy milyen az önbecsülésem, nagyon sokat számítanak a kapcsolatok. A férfiak viszont a karrierben, a sikerben, a pénzügyi megbecsültségben látják elsődlegesen azt, ami az önbecsülésüket meghatározza. Ha ez atomjaira törik, tehát nincs karrier, munka, bevétel, akkor az egy óriási identitáskrízishez vezet - és minderről ráadásul nem beszélnek.

A legnagyobb erőfeszítést coachként a nekik tartott csoportokban az jelenti, hogy meg tudjam velük értetni, hogy beszélniük kell a problémáikról, a kudarcról és arról, hogy élik meg, mit jelent ez a számukra. Nagyon érdekes paradoxon, hogy nem beszélnek arról, amiben jók. Nagyon lojálisak: ha bizalmat kapnak, mert bekerülnek egy állásinterjún, akkor ott bizonyítani akarnak, hosszú távon ott akarnak maradni, nem akarnak ugrálni, fegyelmezettek, tartják a határidőket, lelkiismeretesek.

Iványi Orsolya: Igen, van élet 50 felett – így törd át a láthatatlanságot

A munkáltatók részéről, miután ott is a vezetők, középvezetők egyre fiatalabbak, a lojalitás mennyire számít?

Azoknál a cégeknél, ahol az alapértékrend erős, és ebben benne van a pontos munkavégzés, a precizitás, a megbízhatóság, a kiszámíthatóság, azoknál a cégeknél a lojalitás érték. Nyilván egy olyan cégről, ahol 35-40 vagy 50 százalékos fluktuációval dolgoznak, ez nem elmondható.