előfizetésem
Hírlevél
Az allergiát nem csak a pollenek okozzák, szakértő árulja el, hogy küzdhetsz a tünetek ellen
Tavasszal Magyarországon szinte menetrendszerűen indul a közös tüsszögés, és ezzel együtt egyre több a folyó orr, viszkető szem, a zsebkendőhegyek, és az „idén valahogy rosszabb” érzése. Az allergia annyira hétköznapivá vált, hogy sokan már természetes velejárójának tekintik az évszakváltásnak. De tényleg elkerülhetetlen? Vagy inkább arról van szó, hogy a modern életmódunk is rásegít arra, hogy egyre többen reagáljanak túl hevesen a pollenekre?
Az allergiás betegségek, például a szénanátha, az ekcéma vagy az asztma krónikus gyulladásos állapotok, amelyek világszerte egyre több embert érintenek. Az orvosi válasz alapvetően nem változott, vagyis ilyenkor csak az antihisztaminok, szteroidok, súlyosabb esetben immunterápiás kezelések segíthetnek. Az utóbbi években viszont egyre több kutatás kezdte el vizsgálni azt, amit korábban hajlamosak voltunk háttérbe szorítani, hogy mit eszünk, és ez hogyan hat az immunrendszerünkre.
Elképzelhető, hogy az étrendünk áthangolása megoldást nyújt az allergia ellen? „Az allergiás reakciók mögött a táplálkozás és az életmód is állhat” – kezdi Ipsits Anita, a téma szakértője, a Szafi tulajdonos ügyvezetője.
A pollen és az immunválasz
Az allergia lényegében az immunrendszer túlműködése, elsősorban a pollenekre reagál, amelyek önmagukban nem jelentenének veszélyt. A háttérben egy tartós, alacsony szintű gyulladásos állapot áll, amit több tényező is befolyásolhat, mint a genetika, a környezeti hatások, a légszennyezés, és az étrend, legalábbis egyre több jel utal ez utóbbira. A tudomány jelenlegi állása szerint a táplálkozás önmagában nem gyógyítja meg az allergiát, viszont képes befolyásolni a gyulladásos folyamatok intenzitását.
Magyarán, nem szünteti meg a problémát, de tompíthatja a tüneteket. A kérdés csak az, hogyan is kell étkezni ahhoz, hogy ezt elérjük? A válasz: az egyik legtöbbet emlegetett étrendi minta a mediterrán diéta. Mit értünk ez alatt? Egy viszonylag egyszerű alapelvet, amely sok zöldség, gyümölcs, teljes értékű gabona, hal, olajos magvak és olívaolaj fogyasztását jelenti. Ezek az élelmiszerek ugyanis tele vannak antioxidánsokkal, rostokkal és gyulladáscsökkentő zsírsavakkal.
Kiderült, hogy a fogyásnál a genetikánk vagy az akaraterő számít jobban
„A mediterrán étrend antioxidánsokban és gyulladáscsökkentő tápanyagokban gazdag ételei támogatják az immunrendszert, így az allergiás tünetek mérséklődhetnek” – magyarázza Ipsits Anita, aki hozzáteszi, hogy a kutatások szerint ezek az anyagok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az immunrendszer ne reagálja túl találkozást a pollenekkel, így az allergiás tünetek is enyhébbek lehetnek. Mutatjuk is, hogyan.
A polifenolok szerepe
Az utóbbi évek egyik kulcsszava a polifenol. Ezek növényi eredetű bioaktív vegyületek, amelyek több ponton is beavatkozhatnak az allergiás folyamatokba azáltal, hogy csökkenthetik a hisztamin felszabadulását, és mérsékelhetik a gyulladásos reakciókat. Az egyik legismertebb ilyen vegyület a kvercetin, amely például almában, hagymában, bogyós gyümölcsökben vagy hajdinában található meg. Habár ez sem csodaszer, de része lehet egy olyan étrendnek, ami kevésbé hergeli az immunrendszert.
Merthogy a bélflóra összetétele közvetlen hatással van az immunrendszer működésére.
Ezáltal a rostban gazdag étrend és a fermentált élelmiszerek, mint például savanyított zöldségek vagy erjesztett termékek segítenek fenntartani a bélflóra egyensúlyát, ami közvetve hatással van az allergiás reakciók erősségére is. „Ma már egyre több jel utal arra, hogy az immunrendszer működését nem érdemes a táplálkozástól külön vizsgálni. A rostban gazdag, növényi alapú és fermentált élelmiszerekben bővelkedő étrend támogathatja a bélflóra egyensúlyát, ez pedig az immunválasz szabályozásán keresztül az allergiás tünetekre is hatással lehet. Fontos ugyanakkor, hogy a tudatos étrend nem váltja ki az orvosi kezelést, viszont hozzájárulhat a gyulladásos folyamatok mérsékléséhez” – mondta Ipsits Anita.
Túl steril világ, túlérzékeny immunrendszer?
Amikor a lehető legtermészetesebb módon, az étkezéssel szeretnénk kezelni az allergia tüneteit, nem lehet elmenni a mikrotápanyagok mellett sem. A D-vitamin például kulcsszerepet játszik az immunrendszer szabályozásában, miközben a modern, zárt térben töltött életmód miatt sokaknál hiány alakul ki. A C-vitamin, a cink és a szelén antioxidáns hatásuk révén segíthetnek csökkenteni a gyulladást.
A bőrünk gyorsabban öregszik mint hinnénk, a megoldás a fermentált ételek erejében lehet
„Fontos, hogy a tudatos táplálkozás mellett ne feledkezzünk meg a vitaminokról és a mikrotápanyagokról sem, amelyek segíthetnek a gyulladásos folyamatok mérséklésében” – emeli ki Anita. Ez már átvezet egy kellemetlenebb kérdéshez, miszerint lehet, hogy nemcsak a pollen lett több, hanem mi lettünk érzékenyebbek? A higiéniahipotézis szerint a túl tiszta, túl steril környezetben felnövő immunrendszer unalomból kezd el ártalmatlan dolgokra reagálni. Ehhez jön hozzá a feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend, a kevés rost, a kevés természetes mikrobiális találkozás. Az allergia tehát részben lehet modern kori melléktermék, egy olyan életmód következménye, amelyben kevesebb a természet, több a feldolgozott étel, és az immunrendszerünk folyamatos, alacsony szintű stressz alatt áll.
Járvány vagy sem?
Az allergia abban a klasszikus értelemben nem járvány, hogy nem fertőző. De abban igen, hogy egyre több embert érint, és részben életmódbeli tényezők hajtják. A válasz tehát valahol félúton van, az allergia ugyanis nem elkerülhetetlen, de nem is egyszerűen kikapcsolható. A gyógyszerek maradnak, viszont egyre több jel mutat arra, hogy az étrend, a bélflóra és az életmód finomhangolása is része lehet a megoldásnak. Vagy legalább annak, hogy tavasszal ne csak túléljük, hanem valamennyire meg is ússzuk.
