Háziorvos: a magyar konyha gazdag és szerethető, de jelenleg rossz irányba halad

A magyarok étkezési szokásai az elmúlt évszázadban teljesen átalakultak. Bár a hagyományos konyhákban ott rejlenek az egészséges táplálkozás alapjai, mint a szezonális gondolkodás, a böjt, a változatos zöldség felhasználás, a modern életmód és a feldolgozott élelmiszerek elterjedése sokat torzított ezen. Az eredmény: elhízás, mozgásszegénység, emésztőszervi és daganatos betegségek. De miért alakult ez így, és hogyan lehetne rajta változtatni? Erről beszélgettünk Dr. Mangó Gabriella háziorvossal, természetgyógyásszal, A gyógyítás útjai című könyv szerzőjével.

„A legnagyobb törést az hozta, hogy megjelent a mélyhűtő” – kezdi Dr. Mangó Gabriella, aki szerint a hűtőszekrény előtt az emberek télen valóban téli ételeket ettek, disznóhúst, borsót, szárazbabot, savanyú káposztát. Míg gyümölcsből többnyire csak alma volt, déli gyümölcs pedig egyáltalán nem került az asztalra.

„Nem volt minden évszakban minden. Nem ettek annyi húst, felvágottat sem, mert egyszerűen nem állt rendelkezésre. Ami volt, azt sózással, füstöléssel tartósították, így tudattalanul is fenntartották az egészséges táplálkozást. Mert ez a kényszerből fakadó szezonális étkezés kétségkívül egészségesebb, változatosabb étrendet biztosított, mint a mai ételek. A hús például ritkaság volt, ünnepi fogás, nem pedig napi rutinelem. A böjti időszakok is természetesen épültek be az év körforgásába, aminek mind vallási, mind egészségmegőrző funkciójuk volt.”

Az elmúlt évtizedekben azonban minden megváltozott. A hűtők, a fagyasztott és ultrafeldolgozott ételek, a globális ellátási láncok elhozták azt a világot, ahol januárban is ehetünk epret, és bármikor kaphatunk narancsot, banánt, mangót. Ez a bőség azonban csalóka. „Ma általában arról szól az étkezés, hogy a mélyhűtőből kiveszünk egy panírozott húst, bedobjuk a sütőbe, krumplit teszünk mellé, és kész a vacsora. De ez nagyon messze van a hagyományos, szezonális, változatos étkezéstől” – mondja a természetgyógyász, majd leszögezi, hogy a kényelmes étkezés nem feltétlenül egyenlő az egészséges étkezéssel.

Mostantól máshogy kell tárolnunk az élelmiszereket, mint ahogy megszoktuk

Ráadásul a feldolgozott ételekhez rohanó életmód társul, aminek velejárója a sok autózás, a tömérdek ülőmunka, és a még ennél is több stressz. Tehát kevesebb alkalmunk van arra, hogy lemozogjuk azt a többlet kalóriát, amelyet a feldolgozott élelmiszerekkel beviszünk.

Mi a legnagyobb baj?

A szakértő szerint három tényező rontja leginkább a helyzetet. Egyrészt a magyar étrendben kevés a zöldség. Vegyük például a klasszikus húslevest, amelyben alig néhány répa úszik, sok helyen pedig már leveskockából készül az alaplé. Másrészt túl sok húst és cukrot fogyasztunk. A rántott hús sült krumplival vagy a pörkölt tésztával mindennapos étel lett, miközben ezek rendszeres fogyasztása komolyan megterheli a szervezetet. Harmadrészt az ülő életmód csak felerősíti ezeket a hibákat, hiszen a bevitt energiát nem égetjük el mozgással.

„A magyar konyhának tanulnia kellene a mediterrán étrendtől. Ott a tészta és a zöldség dominál, a hús kisebb szerepet kap. Ha mi is ebbe az irányba mozdulnánk, sokat nyernénk. Illetve már az is sokat segítene, ha a húsfélék nem ipari módon lennének előállítva, hanem kistermelőktől vásárolnánk zöldséget, gyümölcsöt és húst. Vagy, ha az élelmiszeripar nem vegyszerekkel, éréssegítőkkel dolgozna, hiszen így bizonyos értelemben hulladékot fogyasztunk” - magyarázza a szakértő, mire csak annyit kérdezek: mit tehetünk mégis az egészséges táplálkozás érdekében.

Mint mondja, nem kell visszaköltöznünk az ősember barlangjába.

Ugyanakkor érdemes újragondolni, hogy a régi mintákból mit lehetne ma is követni. A böjti időszakok például természetes módon csökkentették a húsfogyasztást és az étkezések számát, ami kedvezően hatott az emésztésre. De itt a savanyítás és az erjesztés, gondoljunk csak a savanyú káposztára, a kovászos uborkára vagy a kefirre. Ez az eljárás amellett, hogy természetes módon segíti a tartósítást, a bélflórát is erősíti. A mindennapokba épített mozgás pedig eleve megelőzte azt, hogy bárki konditerembe kényszerüljön. A gyaloglás, a kertészkedés, a fizikai munka természetes módon biztosította az aktivitást.

Miért olyan nehéz változtatni?

Az egyik legnagyobb csapda a gyors siker iránti vágy. „Az emberek azt mondják, hogy három hónap alatt leadnak tíz kilót. Csakhogy a plusz kilók 3-6 év alatt jöttek fel, nem három hónap alatt. Ezért csalódnak és feladják. A fogyás lényegét tehát sokan félreértik. Nem az a döntő, hogy mit eszünk, hanem az, mit hagyunk el. Jó tudni, hogy bizonyos kalóriamennyiség alá (1200-1400 kalória) nem szabad menni, mert azzal már az alapvető működést veszélyeztetjük, de ami ennél több, azt le kell mozogni. Tudatosnak kell lenni, akár kalóriaszámláló alkalmazások segítségével.”

Dr. Mangó Gabriella szerint a siker kulcsa az apró célokban rejlik. Már az is eredmény, ha valaki a boltban a cukormentes felvágottat vagy kenyeret választja, vagy ha a gyereknek nem csokis müzlit ad reggelire, hanem sima cornflakes-t friss gyümölccsel. A változások kezdetben furcsának tűnhetnek, viszont a szervezet és az ízlelőbimbók idővel alkalmazkodnak. Ehhez persze időre és elkötelezettségre van szükség, legyen szó a táplálkozási szokások felülírásáról vagy a mozgásról.