előfizetésem
Hírlevél
Nőgyógyász mondja el, mit tehetsz a testedért a különböző életszakaszokban
Bár a tavaszt jellemzően a megújulással kötjük össze, van valami, ami jóval fontosabb, mint egy új edzésterv-, bőrápolási rutin vagy a gardrób frissítés. Te, és – ezzel együtt – a tested! A prevenciós szűrések számtalan probléma esetén bizonyulnak életmentőnek és korántsem arról szólnak, hogy „keressük a bajt.” Ez az önrendelkezés leggyönyörűbb formája! Dr. Balaskó Pálma nőgyógyász segítségével végig vettük, melyek azok a legfontosabb területek, amelyeket érdemes évente legalább egyszer ellenőriztetni a különböző életszakaszokban.
A testünk jelzéseire legtöbbször csak akkor figyelünk oda igazán, amikor fájdalommal, vérzészavarral, hormonális kilengéssel vagy kimerültséggel jelez. A hosszú, egészséges élet, a longevity alapja viszont nem a tűzoltás, hanem az, hogy lépten-nyomon odafigyelünk magunkra és a testünk jelzéseire, és folyamatosan ellenőrizzük, minden rendben van-e odabent. Hogy miért? A megfelelő, prevenciós lépések és szűrővizsgálatok fényt deríthetnek a „mindennapinak” titulált kellemetlenségek eredetére, általuk pedig a komolyabb problémák is megelőzhetők. Felhasználóbarát szűrővizsgálat-kisokos következik.
Általános tudnivalók
„A legtöbb betegséget már bőven lehet detektálni a rendszeres szűrővizsgálatok segítségével! Ezek korai felismerést tesznek lehetővé, és azt, hogy kordában tartsuk az – adott esetben felfedezett – problémát,” – foglalja össze tömören Dr. Balaskó Pálma nőgyógyász a prevenciós szűrővizsgálatok fontosságának miértjét. A szakértő szerint leginkább a tumoros betegségek kapcsán fontosak a nőgyógyászati szűrővizsgálatok, mivel azok (sokszor) csak később adnak panaszokat, – jellemzően akkor, amikor már a kezelésük is nehézségekbe ütközik.
A szakértő aggodalmát a számok is tükrözik. A méhnyak rosszindulatú daganata a világ vezető nőgyógyászati rákjai közé tartozik és ez hazánkban sincs másképp; a Nemzeti Rák Regiszter adatai alapján 2023-ban 471 magyar nőt diagnosztizáltak a betegséggel, a 2022-ig eltelt, tízéves periódusban pedig mintegy 400 méhnyakrák miatti halálesetet regisztráltak.
Elvonatkoztatva az elborzasztó diagnózisoktól, Dr. Balaskó Pálma szerint életkortól függetlenül évente egyszer javasolt a nőgyógyásznál való megjelenés, már csak azért is, hogy fény derüljön olyan, a laikus által normálisnak vélt tünetek valódi okára, amelyek ma már könnyedén megszüntethetők. „55 éves kor felett például sokan küzdenek hüvelyszárazsággal, vagy vizelettartási zavarokkal. Ezek mind befolyásolják a nők életminőségét, ezért fontos tudni: érdemes segítséghez folyamodni, mert van rá megoldás!” – magyarázza a szakember.
Egyre több kutatás igazolhatja, hogy a mikrobiom az endometriózis hiányzó kirakósdarabja
Ami a nőgyógyászati vizsgálatot illeti, a találkozó általában egy kötetlen megbeszéléssel indul a páciens állapotáról, ezt egy bimanuális vizsgálat, kismedencei ultrahang és méhszájvizsgálat követik. Utóbbi során rendszerint leveszik a méhnyakrák-szűréshez szükséges mintát, a legújabb útmutatások szerint pedig 25-30 éves kortól pedig (ezzel együtt) gyakran végeznek humán papillomavírus (ismertebb nevén HPV) tesztet is, utóbbi viszont – egészséges rákszűrés esetén – sajnos nem támogatott államilag. (Csak akkor, ha bebizonyosodik a probléma jelenléte.) A kombinált teszt előnye, hogy negatív eredmény esetén elegendő csak három évente mintát venni, ettől függetlenül viszont – a manuális és az ultrahang vizsgálat miatt – még így is fontos, hogy évente meglátogassuk a nőgyógyászunkat!
„A HPV a méhnyakrák hátterében álló, vírusos fertőzés. Ez okozza azt a fajta hámelváltozást, amely – végül – méhnyakrákhoz vezethet. A fiatal lányok 85%-a átestik HPV-fertőzésen, de sokan nem is tudnak róla, hiszen az immunrendszer teszi a dolgát és rendszerint ki is dolgozza a vírust magából, de – sajnos előfordul –, hogy elváltozás következik be miatta. Emiatt fontos megkapni a három darab injekcióból álló HPV elleni védőoltást!” – magyarázza az alapvetéseket a nőgyógyász.
Ami a hogyant illeti: a szakértő szerint a nőgyógyászati szűréseken rendszerint szó esik az oltás fontosságáról, ha pedig valaki felnőttként igényelné azt, ott helyben felírják neki, ugyanakkor ennek anyagi terheit neki kell vállalnia. (Jó hír azonban, hogy az általános iskolás diákoknak – fiúknak és lányoknak egyaránt – ingyenesen elérhető a HPV elleni védőoltás.)
Visszakanyarodva az általános tudnivalókra, Dr. Balaskó Pálma kiemeli: az egészséges életmód fontosságát nem lehet elbagatellizálni. Az adott életszakasznak megfelelő testmozgás, táplálkozás, valamint a megfelelő, intim higiénia mind olyan, primer prevenciós alapvetések, amelyekre nap mint nap érdemes időt és energiát fordítani.
Kulcsmomentumok 40 éves kor alatt
Az éves szűrővizsgálatokon túl negyven éves kor alatt általában:
- az egészséges szexuális életen,
- a fogamzásgátláson és
- a várandósságon van a hangsúly.
A szakértő szerint szexuálisan aktív lányoknál (gyanú esetén, bizonytalan szexpartner, vagy nem tudott, harmadik fél miatt) érdemes STD-szűrést végezni szexuális úton terjedő betegségek felderítésére. Ami a fogamzásgátlást illeti, kritikus fontosságú, hogy a lányok nőgyógyász segítségével válasszák ki a nekik leginkább megfelelő módszert. Amennyiben valaki várandós, úgy a fókusz már inkább az életmódra, a bevitt tápanyagok és vitaminok minőségére és mennyiségére kerül, ezentúl a szülésfelkészítésnek, továbbá a gátizomtornának is rendkívül fontos szerepe van abban, hogyan érzik magukat szülés előtt és után a nők.
Mit üzen a tested 40 felett? Így készülj a menopauzára ciklustudatosan
A nőgyógyász ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a menstruáció előtt tapasztalt mentális- és fizikai „nehéz-érzés”, kellemetlen közérzet, puffadás, magyarán mindaz, amit premenstruációs szindrómaként könyvelünk el, szintúgy nem a „normális” kategóriába tartoznak. „Ezek mind olyan dolgok, amiken szakember bevonásával lehet segíteni!” Ha már menstruáció, Dr. Balaskó Pálma egyúttal hozzáteszi: bár menstruáció alatt lehet kellemetlen, alhasi görcsöket tapasztalni, azok nem korlátozhatnák a mindennapjainkat. „Az alhasi görcsök normál esetben nem okozhatnak hányást, szédülést vagy ájulást! Amennyiben valaki ilyesmit tapasztal, az endometriózisra utalhat!”
Szintúgy nincs rendjén negyven éves kor alatt, ha valaki tartósan fennálló vérzészavarral küzd. A rendszertelen ciklus, az aknék, vagy a fokozott, férfias típusú szőrösödés (áll/bajusz/has területein) a PCOS jelei lehetnek.
Alapvetések 40 éves kor felett
Negyven éves kor felett már nemcsak a nőgyógyászati területen van a hangsúly: a szakértő szerint innentől a mammográfia is javasolt, problémamentes esetben kétévente. (Fiatalabb korban általában elegendőnek ítélik az emlő ultrahangot, de kortól függetlenül érdemes manuálisan végig tapogatni a melleinket, ha máskor nem, úgy az esti fürdések alkalmával!)
1. 45-55 év között
45-55 év között kerülnek a nők a perimenopauza, magyarul a menopauza (változókor) körüli időszakba. Az addig (jó esetben) óramű pontossággal érkező havi vérzés ilyenkor rendszertelenné válhat, a ciklusok lerövidülhetnek vagy meghosszabbodhatnak, a vérzés intenzitása pedig erősebbé vagy gyengébbé válhat. Gyakoriak ilyenkor a hőhullámok, az intenzív, éjszakai verejtékezés, ezzel együtt pedig alvászavar is felütheti a fejét. A már emlegetett hüvelyszárazság és a húgyúti fertőzések is gyakoribbá válhatnak ebben az időszakban, nem beszélve a hangulati- és kognitív változásokról.
Ami a primer prevenciót illeti, Dr. Balaskó Pálma szerint ebben az életkorban is nagyon sok múlik az egyén életmódján: a testmozgás és a mediterrán diéta jelentősen megelőzhetik és enyhíthetik a felsorolt tüneteket.
A menopauza kapcsán a szakértő aláhúzza: a köztudatban terjengő tévhitekkel ellentétben akkor beszélhetünk menopauzáról, ha az utolsó vérzést követően eltelt 12 hónap menstruáció nélkül. Ami a szűrővizsgálatokat illeti, a menopauza kezdetén csontsűrűség-vizsgálat javasolt; ez különösen a lecsökkenő ösztrogénszint, és az abból kifolyólag gyakori csonttörések megelőzése miatt lehet fontos.
2. 55 év felett
55 éves kor felett jellemzően a menopauza utána állapotba érnek a nők, így ezt az időszakot szaknyelven posztmenopauzának nevezzük. „Ebben a korban nagyon fontos a vérzés figyelése. Amennyiben jelentkezik, erősen javasolt nőgyógyászati vizsgálaton megjelenni, hogy ki tudjuk zárni (többek között például) a méhtestrákot” – emeli ki Dr. Balaskó Pálma.
A szakértő szerint sok nő a mai napig a rossz tapasztalatok, a szégyenérzet, a tabuk és a „kellemetlenség-faktor” miatt halogatja a nőgyógyászati szűréseket. Noha ezeknek bőven van valóságalapja, – természetüknél fogva szerencsére leküzdhetők. A saját egészségünk érdekében érdemes tudatos döntéseket hozni: ha ezt sikerül szem előtt tartani, a prevenció nem teher lesz többé, hanem az öngondoskodás egyik kulcsmomentuma.
