előfizetésem
Hírlevél
Tabutéma, pedig érdemes beszélni róla: tényleg létezik az orgazmikus szülés?
Tabutéma, amelyet ha kimondunk, mindenki felkapja a fejét. Az „orgazmikus szülés” kifejezés sokakban azonnali ellenállást vált ki: meghökkenést, hitetlenséget, sőt talán dühöt is. Mintha egy olyan élményről beszélnénk, amely nem illik bele abba a kulturális történetbe, amely szerint a szülés szükségszerűen fájdalmas, félelmetes és kiszolgáltatott állapot. Pedig vannak nők, akik a vajúdás és a szülés alatt nem kizárólag fájdalmat élnek meg. De lehet a szülés örömteli testi tapasztalat? Lehetséges, hogy szenvedés helyett valaki jó élményként élje meg? Egyesek szerint nagyon is.
Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy a szülés ritkán fájdalommentes, legtöbbször bizony kellemetlen érzésekkel jár – és most finoman fogalmazunk. Ugyanakkor nem szükségszerű, hogy egy életre sebet ejtsen a szülő nő lelkén, amiről aztán soha nem akar beszélni. Egy névtelenséget kérő anya történetén keresztül, valamint Zágoni Bettina perinatális tanácsadó és dúla segítségével járjuk körül, mit jelent valójában az orgazmikus szülés fogalma, és mit nem.
„Nem volt kellemes, de nem fájdalomnak éreztem”
„Sokáig nem mertem erről beszélni, mert féltem, hogy valaki félreérti, hogy azt hiszi, dicsekszem, vagy hogy biztosan nem volt igazi szülés. Pedig az volt, minden porcikámmal ott voltam benne” – kezdi az édesanya, akinek elmondása szerint orgazmikus szülésben volt része, és aki a téma intim jellege miatt név nélkül adott interjút nekünk. Mint mondja, a várandóssága alapvetően problémamentes volt, de a szüléstől rettegett.
A családi történetekben a szülés mindig valami ijesztő, túlélendő dologként jelent meg, ezért ő is úgy készült, hogy ez majd borzasztó lesz. Sokat olvasott, szülési tervet írt, és a férjét is bevonta a felkészülésbe. A vajúdás otthon indult, a lakás csendes volt, tompított fények égtek, folyt a meleg zuhany. A kismama azt hitte, majd pánikolni fog, ehelyett meglepően hamar elkezdett befelé fordulni.
A szülés milyensége nem az anyaság fokmérője, mégis fontos, milyennek élted meg
„Volt fájdalom, ami rettentően erős volt, de voltak pillanatok, amikor nem úgy éltem meg, mintha egy testen kívüli helyzetben lennék. Mintha egy hatalmas hullám jött volna, és én csak kapaszkodtam benne” – meséli, majd hozzáteszi, hogy a kórházba érve félt, hogy minden szétesik. Olvasta korábban, hogy az új hely, az idegen emberek és a vizsgálatok pszichésen is növelik a negatív érzéseket. De mint mondja, szerencséje volt.
„A szülésznő nyugodt volt, nem siettette a dolgot, és sok mindent elmagyarázott anélkül, hogy túlszabályozta volna a helyzetet. Aztán volt egy pont, amikor teljesen kimerültem. Azt hittem, itt vége, én ezt nem bírom. Aztán egyszer csak valami átfordult bennem. Mintha a testem átkapcsolt volna egy másik üzemmódba. Ettől még nem lett könnyű, csak más lett. Olyan érzés volt, mintha a fájdalom mellett valami megkönnyebbülés is jött volna. Nem úgy kell elképzelni, mint egy élvezettel teli érzést. Inkább olyan volt, mint amikor végre kienged egy görcs, csak sokkal erősebben. Olyan volt, mintha a testem tudná, mit csinál” – emlékszik vissza.
Hozzáteszi azt is, hogy a kórházban töltött napokban sem úgy gondolt a szülésre, mint valami borzasztó eseményre, amit túlélt, hanem mint valamire, amit megélt.
Mit jelent pontosan az orgazmikus szülés?
„Az orgazmikus szülés kifejezés sokakban megütközést kelt. Sokan rögtön a testi orgazmusra gondolnak, és ez ambivalens érzéseket vált ki bennük” – mondja Zágoni Bettina perinatális tanácsadó és dúla. Szerinte szakmailag érdemesebb „élvezetes szülésnek” fordítani. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a szülés fájdalommentes, kötelezően orgazmussal jár, vagy hogy a nehézségeket és az orvosi beavatkozásokat tagadni kell. „A kifejezés inkább egy olyan kulturális történet ellennarratívájaként létezik, amely a szülést a félelem, a patológia és a fájdalom révén határozza meg” – fogalmaz.
Van néhány dolog, amit jó lett volna szülés előtt tudni, de senki sem beszélt róluk
Vagyis azt állítja, hogy a szülés teljes spektrumú emberi élmény lehet, amelyben fájdalom és gyönyör, intenzitás és megkönnyebbülés, sebezhetőség és erő akár egyszerre is jelen lehet. A szülés során azok a hormonális és idegrendszeri folyamatok aktiválódnak, amelyek a kötődésben és a szexualitásban is szerepet játszanak. A természetes oxitocin támogatja a méhösszehúzódásokat, és a kapcsolódás élményét is erősíti, míg az endorfinok csökkenthetik a fájdalomérzetet.
A paraszimpatikus idegrendszer dominanciája pedig mérsékli a félelmi stresszválaszt, így az intenzitás nem feltétlenül fájdalomként jelenik meg. „Mivel a szülés és a szexualitás részben közös idegpályákat érint, számos nőnél örömteli vagy extatikus érzések is megjelenhetnek, és ez teljesen normális – csak kevés szó esik róla” – mondja. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem a fájdalom hiányát jelenti, hanem azt, hogy
fájdalom és gyönyörérzet együtt is létezhet.
Kinek lehet benne része – és kinek nem?
Ez a megközelítés azok számára lehet érdekes, akiknek fontos az önrendelkezés, a test jelzéseivel való kapcsolat, és szeretnék a szülést nem kizárólag orvosi eseményként, hanem testi-lelki élményként is megélni. Ez azonban nem garantált minden esetben. Bettina hangsúlyozza, hogy trauma, bántalmazás, súlyos szorongás vagy disszociációra való hajlam esetén az „orgazmikus” narratíva akár nyomást is kelthet. Komplikációk, sürgős beavatkozást igénylő helyzetek során pedig sokadlagos.
„Az orgazmikus szülés nem jobb vagy fejlettebb módja a szülésnek. Ez egy lehetséges értelmezési keret, amely csak akkor támogató, ha az adott nő testi-lelki biztonságát és valóságát szolgálja.” Az orgazmikus szülés tehát nem módszer, hanem szemléleti keret, amely kórházi környezetben is értelmezhető, akár beavatkozások mellett is. Nem áll szemben a protokollokkal, inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a testi-lelki folyamatok támogatása számít. „A biztonságérzet, az intimitás és az autonóm döntések jelenléte a kulcs, nem a helyszín típusa. Alternatív terekben ez gyakran könnyebb, de nem kizárólag ott lehetséges.”
Mítosz vagy valóság, hogy könnyebb másodszorra szülni?
Veszélyes, amikor felszabadításból elvárás lesz
A médiában a legnagyobb kockázat Bettina szerint az egyszerűsítés és a szenzációhajhászás. Ha az orgazmikus szülést kiragadott, szélsőséges élményként mutatjuk be, könnyen azt az üzenetet közvetíthetjük, hogy így kellene szülni. „A felszabadítás ott válik nyomássá, amikor azt sugallja, hogy ez valamilyen tudatossági, spirituális vagy nőiességbeli fejlettség jele” – fogalmaz.
Ez különösen fájdalmas lehet azok számára, akik nehéz vagy traumatikus szülést éltek át, és akikben egy ilyen narratíva óhatatlanul is hiányérzetet vagy kudarcérzést kelthet. Éppen ezért fontos feltenni azt a kérdést is, amely sok anyában ilyenkor megjelenik: nekem ez elképzelhetetlen lett volna – velem van valami baj? Sok nő számára a szülés elsősorban intenzív vagy nehéz tapasztalat, és ez ugyanolyan érvényes, legitim és tiszteletre méltó megélés.
„Abból, hogy egy nő fájdalmat, gyönyört vagy a kettő váltakozását éli meg a szülése során, nem lehet és nem szabad sem a testéről, sem a nőiségéről következtetéseket levonni. Sokfélék vagyunk, sokféleképpen szülünk, és minden szülés, minden nő és kisbaba története egyaránt számít.”
Az „orgazmikus szülés” kifejezés Debra Pascali-Bonaro és Elisabeth Davis perinatális szakértők nevéhez fűződik. Könyvajánló azoknak, akik elmélyedének a témában: Orgazmikus szülés.
