Kiderült, mennyi mozgás kell ahhoz hetente, hogy javuljanak az életkilátásaid

Dr. Vágó Hajnalka, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Sportorvostan és Kardiológiai Tanszékének professzora nemrég arra hívta fel a figyelmet az egyetem egyik közleményében, hogy a rendszeres testmozgással kapcsolatban az elmúlt évtizedek nagy epidemiológiai és klinikai vizsgálatai elegendő bizonyítékát adták annak, hogy hatékonyan alkalmazható nem csupán a betegségek megelőzésében, de terápia részeként, akár krónikus betegeknél is.

Rengeteget számít a fizikai aktivitás

„A fizikai aktivitás szinte minden szervrendszerünkre pozitív hatással van. Bizonyítottan csökkenti a vérnyomást, a koleszterinszintet, és segít megelőzni a koszorúér-betegséget. Javítja az inzulinérzékenységet – ez különösen fontos a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében vagy kezelésében –, sőt, bizonyos daganatos megbetegedések megelőzésében is szerepet játszik.

Enyhítheti a változókori tüneteket, segíthet megelőzni a csontritkulást, és általánosságban véve lassítja az öregedést. A rendszeres mozgás hatására javul a test zsír-izom aránya, csökken a stressz, és a depresszió megelőzése szempontjából is fontos” – hangsúlyozza dr. Vágó Hajnalka, ez azonban még közel sem minden.

Terápia részeként is segíthet

A szakember arra is rámutatott, hogy az elmúlt évtizedek nagy átfogó epidemiológiai és klinikai vizsgálatai arra is bizonyítékul szolgáltak, hogy a rendszeres testmozgás nem csupán a betegségek megelőzésében, de a terápia részeként is hatékonyan alkalmazható. Kiemelte, az úgynevezett magas kardiorespiratorikus fittség egy tanulmány szerint például közel 20%-kal csökkentette az összhalálozás kockázatát, így jelentősen javítva az életkilátásokat.

3 jó tanács egy orvostól, ha szeretnél minél tovább élni

„A rendszeres testmozgás, a javuló edzettség hatására létrejövő előnyös változások a szervezetben a krónikus betegségben szenvedők esetében is bizonyítottan javítja az életkilátásokat” – emeli ki dr. Vágó Hajnalka.

A kardiológus, sportorvos professzor példaként a koszorúérbetegség miatt végzett beavatkozást vagy műtétet említette, amelyeket követően már a korai időszakban javasolt a rehabilitáció részeként testmozgás megkezdése alacsony vagy közepes intenzitással. Stabil koszorúérbetegség esetén legalább heti 150 perc közepes intenzitású rendszeres testmozgás javasolt minimum heti 3 nap, de akár 6-7 napra elosztva.

Már egy kis séta is jótékony hatású lehet

Rendkívül fontos az is, hogy egészséges felnőttként az Európai Kardiológus Társaság ajánlása szerint heti legalább 150 perc közepes intenzitású (ami 300 percre emelhető) mozgás lenne az ideális, lehetőség szerint heti 4-5 alkalomra elosztva. Ha pedig most esetleg arra gondolsz, hogy nem igazán tudod elképzelni, hogy akár már ma edzeni kezdj, jó hír, hogy számos egyszerű tevékenység is hasznos lehet, és talán a nagyobb intenzitású mozgáshoz is meghozzák a kedvedet.

„Érdemes a hétköznapi tevékenységek során is növelni a fizikai aktivitást. A háztartási vagy a kerti munkák révén, lehetőség szerint gyalog megtenni a munkahelyre vezető út legalább egy részét, vagy lift helyett a lépcsőt használni. Ezen tevékenységek azonban még nem számítanak sajnos edzésnek, viszont már napi plusz 10-15 perc séta is fejthet ki jótékony hatást” – hívja fel a figyelmet dr. Vágó Hajnalka.

Az izomerőnk megtartásán is dolgoznunk kell

Bár a fizikai aktivitásunk egészen apró lépésekkel való növelése is értékes lehet, a doktornő hangsúlyozta, hogy az egészségmegőrzéshez mindenképpen szükség van olyan dinamikus testedzésre, ami a nagy izomcsoportokat mozgatja meg, mint a gyaloglás, a futás, a kerékpározás vagy az úszás.

Emellett fontos az izomerő megtartása, javítása is, amit például a saját testsúlyos vagy súlyzós edzésekkel érhetünk el. Ennek és a koordináció javításának a jelentősége idősebb korban felerősödik, amikor az izomtömeg természetes módon csökken, és az elesés kockázata megnő.