előfizetésem
Hírlevél
A kineziológus szerint így üzen egyértelműen a tested, ha valamit el kell engedned
Vajon tényleg a testünk súgja meg, amikor egy kapcsolat, egy szokás, vagy akár a gardróbunk régi darabjai már inkább terhet jelentenek, mint örömöt?
Az „elengedés” szóban van valami egyszerre félelmetes és felszabadító. A mindennapok során hajlamosak vagyunk kapaszkodni: tárgyakba (ruhákba), szokásokba, kapcsolatokba, még akkor is, ha ezek már nem szolgálnak minket. Pedig a testünk közben folyton jelez – sokszor fájdalommal, feszültséggel, kimerültséggel vagy apró tünetekkel üzeni, hogy ideje lenne elengedni.
A kineziológia szemlélete különösen izgalmas, mert rávilágít arra, hogy a lelki és fizikai terhek szoros összefüggésben vannak. De mit is jelent pontosan az elengedés testünk nyelvén? És hogyan vesszük észre a jeleket az élet különböző területein?
Az elengedés kineziológia szemszögből
Sokan félnek az elengedéstől, mert veszteségként élik meg. A kineziológia azonban más fénytörésbe helyezi: az elengedés a gyógyulás, a megújulás, a szabadság kulcsa lehet. „A kineziológia szerint az elengedés nem a feladásról vagy a múlt kitörléséről szól. Sokkal inkább egy belső felszabadító folyamat, amely során megszűnünk ragaszkodni azokhoz a régi mintákhoz, sérülésekhez vagy fájdalmas emlékekhez, amelyek már nem szolgálják a fejlődésünket. Ez nem azt jelenti, hogy elfelejtjük, ami velünk történt, hanem azt, hogy feloldjuk a hozzájuk kapcsolódó negatív érzelmi töltést – magyarázta Kőszegi Zsuzsanna, kineziológus és Three In One Concepts Advanced Trainer.
Amikor elengedünk egy sérelmet, egy rossz szokást vagy egy mérgező kapcsolatot, a szakértő elmondása szerint valójában helyet teremtünk az életünkben az új élményeknek, energiáknak és lehetőségeknek. Az elengedés eredménye egyfajta belső szabadság: többé nem a múlt terheire fordítjuk az energiánkat, hanem a jelen megélésére és a jövő alakítására.
Az elengedés nem gyávaság – hanem a legnagyobb bátorság
Gardróbdráma vagy lélekcsomó?
A gardróbrendezés több, mint praktikus feladat: gyakran tükörképe annak, hogy mennyire vagyunk hajlandók szembenézni a múltunkkal. De vajon mit üzen a testünk, amikor képtelenek vagyunk megválni egy-egy régi darabtól, amelynek már sem gyakorlati, sem érzelmi értéke nincs? „A fizikai környezetünk sokkal jobban hat ránk, mint gondolnánk. Ha a szekrényünk tele van soha nem hordott ruhákkal, vagy az otthonunkban minden sarokban halmokban állnak a tárgyak, az a testünkre és a lelkünkre is nyomást gyakorol.
Nem véletlen, hogy egy túlzsúfolt szoba feszültséget, ingerlékenységet, fejfájást vagy akár izomfeszülést is okozhat. A káosz látványa megterheli az idegrendszert, a test pedig nem tud igazán ellazulni” – fejtette ki a kineziológus. Amikor viszont rendet teszünk, és tudatosan megválunk a felesleges holmiktól, a hatás azonnal érezhető. Nemcsak a polcaink és a szekrényeink ürülnek ki, hanem bennünk is felszabadul valami: mélyebb a légzésünk, könnyebbnek érezzük magunkat, és nyugodtabbá válik a közérzetünk. Ezért mondják sokan, hogy a gardróbrendezés belső munka is: miközben szortírozunk, szimbolikusan a múlt egy darabját engedjük el.
Így jelez a testünk, ha túl sok az online zaj
A folyamatos értesítések, e-mailek, közösségi média görgetés nemcsak az elmét, hanem a testet is kimeríti. „A digitális világ folyamatos jelenléte nemcsak a lelkünket, hanem a testünket is megviseli. Az állandó értesítések, a képernyő előtt töltött hosszú órák és a túl sok inger miatt az idegrendszer szinte sosem kapcsol ki: a szervezet állandó készenléti állapotban marad. Ez kezdetben apró tünetekben jelentkezik: fáradt, égő szemek, feszült nyak- és vállizmok, visszatérő fejfájás, ingerlékenység, vagy az, hogy este nehezen alszunk el, mert az agyunk még mindig pörög”– emelte ki.
Ezt a cikket a Subscribe with Google jóvoltából olvashatod díjmentesen december 7-éig!
Ha azonban ez az állapot tartóssá válik, a túlterhelés mélyebbre hat: felboríthatja az alvásritmust, kimerültséget, szorongást, sőt hosszabb távon testi problémákat is okozhat, mint magas vérnyomás vagy gyengülő immunrendszer. „A tudatos digitális elengedés lényege, hogy mi szabjuk meg, mennyi teret engedünk a kütyüknek az életünkben. Nem kell teljesen lemondani a technológiáról, de sokat segít, ha kijelölünk „kütyümentes zónákat”: például este lefekvés előtt egy órával már nem nyúlunk a telefonhoz, hetente tartunk egy offline estét, vagy kikapcsoljuk az értesítéseket” – magyarázta Zsuzsanna.
Az elengedés művészete: miért öleljük magukhoz az ismerős rosszat?
A test erre gyorsan reagál a szakértő szerint: nyugodtabb lesz a szívverés, mélyebbé válik az alvás, csökken a stressz-szint, és kiegyensúlyozottabb lesz a hangulat. Hosszabb távon a digitális határok abban is segítenek, hogy visszanyerjük a valódi jelenlétet – jobban tudjunk figyelni a kapcsolatainkra, a pihenésre és önmagunkra.
Mérgező kötelékek
Egy kapcsolat eleinte táplálhat, később azonban akár felemészthet. Sokszor a testünk hamarabb érzékeli, ha valami már nem szolgál minket, mint az elménk. Az emberi kapcsolatok mélyen befolyásolják a testi-lelki állapotunkat a szakértő elmondása szerint. Amikor egy kapcsolat – legyen az párkapcsolat vagy barátság – több feszültséget, mint örömöt hoz, a testünk jelez. Az izgalommal vegyes „pillangók a gyomorban” érzés helyett ilyenkor gyomorgörcs, émelygés vagy mellkasi szorítás jelenhet meg.
Gyakori a visszatérő fejfájás, a migrén, vagy a bőrreakciók – például viszketés, ekcéma –, amelyek a krónikus stressz kísérői lehetnek. „A hosszabb távú terhelés kevésbé látványos, de annál kimerítőbb tüneteket is okozhat: állandó fáradtság, alvászavarok (álmatlanság vagy túlzott aluszékonyság), illetve étvágyváltozás. A test ilyenkor azt üzeni: nem érzi magát biztonságban. Az elengedés ilyen helyzetben nem gyengeség, hanem bátor lépés – önvédelem és a testi-lelki egészség megőrzésének eszköze” .
Fontos, hogy elkerüljük, hogy a ragaszkodás idővel testi betegségekhez vezessen. A megelőzés kulcsa, hogy időben reagáljunk a szakértő szerint. Ha észrevesszük a korai jeleket, és változtatunk – több pihenés, az érzelmek kibeszélése, szakember bevonása vagy egy mérgező kapcsolat elengedése –, a lelki teher nem formálódik betegséggé. Az elengedés így válik tudatos öngondoskodássá: amikor letesszük azt, ami már nem a javunkat szolgálja, helyet teremtünk a belső békének és egy egészségesebb életnek.
Az elengedés nem csupán egy döntés, hanem egy belső utazás, amely során megtanuljuk meghallani a testünk halk jelzéseit. Amikor képesek vagyunk letenni a felesleget, felszabadítjuk az energiát, amely új lehetőségeket, könnyedséget és valódi jelenlétet hoz az életünkbe. Az igazi erő nem a kapaszkodásban, hanem az elengedés bátorságában rejlik.
