Magyar származású életmódorvos árulta el a hosszú élet aranyszabályait

A hosszú, egészséges élet ma már nem csak egy misztikus ígéret, sokkal inkább az apró, hétköznapi döntések következménye! Dr. Szentgyörgyi Barbara háziorvos, életmódorvos szerint elég néhány okos lépés, és máris éveket tehetünk hozzá a jövőnkhöz – anélkül, hogy smoothie-t szürcsölő remetékké válnánk! És a legjobb? Az egész jóval könnyebben kivitelezhető, mint elsőre gondolnánk!

A Kék Zónák sorozatnak köszönhetően hatalmas népszerűségre tett szert az utóbbi időben a longevity, azaz a hosszú, egészséges élet témája. Dr. Szentgyörgyi Barbara háziorvos, életmódorvos Azt tényleg megeszed? című könyve a longevity magyar Bibliája is lehetne: a szakember végre segít eligazodni a „szuperételek” és „wellness-tanácsok” dzsungelében, és megmutatja, hogyan turbózhatjuk fel az életminőségünket minimális drámával!

Orvosként hogy látod, miért olyan népszerű téma ma a longevity (magyarul longevitás)?

Az emberek az utóbbi időben rájöttek arra, hogy igenis van kontrolljuk a saját egészségük felett: megértették, hogy valójában mennyire befolyásolják a saját, egyéni döntéseik a várható élettartamot. Passzív elszenvedőkből aktív cselekvőkké váltak!

Hatalmas különbség van ugyanis aközött, amikor valaki külső forrásból várja a megoldást, megmentést (akár orvos, akár gyógyszer formájában) a saját problémáira, vagy rájön arra, hogy nagyon is köze van ahhoz, hogyan érzi magát mentálisan, és milyen egészségügyi állapotban van. Úgy hiszem, ez egy rendkívül lelkesítő gondolat! Azt látom, hogy a mai emberek (ennek tudatában) sokkal inkább képesek felelősséget vállalni az egészségükért és az életükért, egyúttal sokkal inkább bíznak magukban és a képességeikben azügyben, mennyi mindent tudnak tenni a gyógyulásért!

Ez azért is szuper dolog, mert a jelenlegi egészségügyi rendszer rendkívül leterhelt, és inkább a már kialakult, súlyos állapotokat próbálja féken tartani. Az életmódorvoslás főképp a megelőzéssel foglalkozik, illetve a már kialakult betegségek életmóddal történő visszafordítására fókuszál. Ez sok mindent magába foglal: a táplálkozás az egyik legfontosabb az életminőség szempontjából, de az érzelmi egészség, az, hogy hogyan tudunk kapcsolódni egy megtartó közeghez, rengeteget (akár 10-15 évet) tud hozzátenni a várható élettartamhoz!

Ha a realitást nézzük, mennyire valósítható meg a hosszú, egészséges élet ma Magyarországon?

Úgy gondolom, ha valakinek ez a célja, és hajlandó változtatásokat eszközölni, akkor abszolút megvalósítható! A korlátozó tényezők nem Magyarország-specifikusak: a változás legnagyobb gátja ugyanis általában a megszokás, ez pedig mindenkinél felbukkan egy bizonyos ponton, főképp az étkezés kapcsán. Ha egy ételhez, alapanyaghoz, azokhoz kapcsolódó szokásokhoz érzelmi kötődésünk van, vagy olyan környezetben élünk, amely visszahúz és nem hajlandó változtatni, sokkal nehezebb az ember dolga!

A másik, sarkalatos korlátozó tényező szintúgy mindenkinél felmerül: életmód kapcsán nagy kérdés, mennyire jutnak el az emberhez az információk, és abból képes-e kiszűrni azokat, amelyek validak, és számára hasznosak. Azt érzem, elég komoly káosz van ebben étkezés-fronton (nyilván a különböző érdekek – népszerűség, anyagiak – miatt), szerencsére abban viszont konszenzus van, hogy a mozgás és az alvás jó és fontos!

Hat tanács a 96 éves nagymamától – így élhetsz sokáig a longevity jegyében

Mennyire befolyásolja a longevity-t az emberek testtudatossága? (Tudatosság alatt azt értem, mennyire tudjuk például értelmezni a testünk jelzéseit...)

A nyugati világban teljesen hozzászoktunk ahhoz, ha valami furcsát észlelünk magunkon, elmegyünk az orvoshoz, aki ad egy tablettát, azt beszedjük és megoldódik a probléma. Ehhez szervesen kapcsolódik az a tapasztalat, amelyet a sürgősségi osztályon való ügyeletek során figyeltem meg. Azt láttam, hogy az emberek sokszor azt sem tudták, egy adott tünetcsoporttal pontosan hova kell menni: mikor kell mentőt hívni, bemenni a sürgősségire, vagy a háziorvoshoz szaladni... Megszoktuk, hogy mi nem tudunk csinálni semmit a testünkkel, ezért elfelejtettük értelmezni a jelzéseit. Fontos lenne, hogy mindenkinek legyen egy alapszintű testismerete, egészségtudatossága!

Az életmód gyógyítás két, nagy előnye, hogy egyrészt ugyanúgy bizonyíték alapú, mint a legtöbb, orvosi terület, (így elfogadott a nyugati szakma által is), másrészt semmi olyat nem foglal magába, amit laikusként ne lehetne értelmezni. Azt gondolom, hogy ennek a tudásnak fontos helye kellene, hogy legyen az oktatásban. Érettségi előtt például bátran lehetne már a fiatalokkal erről beszélgetni!

Mennyire pénz kérdése az ma, Magyarországon, hogy valaki hosszú, egészséges életet tudjon élni?

A Globális Betegségteher Tanulmányban (amely ötszáz, kisebb tanulmány összegzése, majdnem kétszáz ország és több, mint háromszáz intézmény bevonásával készült) azt vizsgálták, melyek azok a dolgok, amelyek leginkább lerövidítik az életünket. Az első helyen egyértelműen az étrend szerepelt! Azt gondolom, ha képesek vagyunk változtatni a táplálkozáson, az hozzá tud adni a minőségi életévekhez.

Itt korántsem arról van szó, hogy chia magot és liofilizált gyümölcsöket kellene venni kiló számra, sokkal inkább a tápanyagbevitel súlyozásán és a bevitt étel minőségén van a hangsúly. Magyarán fontos lenne, hogy minél több gyümölcsöt, zöldséget, (babot, lencsét, gabonát) és magvakat fogyasszunk, mert a növényi táplálkozás bizonyítottan gyulladáscsökkentő és tisztító hatással bír, sejtszinten pedig képes növelni a DNS-védő szakaszt, ebből következően egyértelműen fiatalító hatása van! A felsoroltak beszerzése – különösképp, ha piacon, vagy közvetlenül a termelőktől történik – nem drága dolog, sőt, olcsóbban jön ki, mintha a boltban vásárolnánk, nem beszélve arról, ha a házhoz rendelt gyorsételeket felváltjuk otthoni főzéssel.

A tanulmányok szerinti másik, fontos szempont szintúgy nem pénztárca-függő: az érzelmi jólét és a társas kapcsolatok minősége az egyéni tudatosságon és akaraton, valamint a társadalmi szervezettségen múlik. Attól, hogy mondjuk valakinek több pénze van, még nem biztos, hogy jobb érzelmi egészsége és kapcsolatai lesznek!

Mik a jolly joker longevity-ételek és hogyan érdemes azokat elkészíteni ahhoz, hogy a legtöbbet profitáljunk belőle?

Az említett tanulmány szerint a változatos gyümölcsfogyasztás az egyik sarkalatos pont!

• A pirosbogyós gyümölcsök pozitív hatásait nem lehet elvitatni! (Ez nem azt jelenti, hogy egész évben finanszírozni kellene a málnavásárlást: ehetjük azokat fagyasztva is, de érdemes inkább a szezonalitást szem előtt tartani!) Ebbe a körbe beletartozik az alma, szilva, vörös szőlő, gránátalma... is.
• A citrusfélék nagyon jól támogatják az immunrendszert – annak helyreállításában tudnak segíteni.
• A zöld leveles zöldségeket érdemes nyersen fogyasztani, vagy éppen, hogy csak megpárolni, megmelegíteni, így nyerhetjük ki belőlük a legtöbb tápértéket! Ha a feldolgozás mellett döntünk, érdemes minél vizesebb közegben, alacsony hőfokon kezelni őket! A gőzölés, párolás és főzés hosszú távon sokkal egészségesebbnek bizonyulnak, mint az olajban sütés 200-250 fokon... Minél magasabb az olaj hőfoka, és minél több állati eredetű ételt fogyasztunk, annál nagyobb a gyulladásos megbetegedések és a daganatképződés kockázata!
• A tanulmány szerint túl kevés magvat eszünk, viszont jó hír, hogy a diófélék sokat segíthetnek az ügyön. A dió, lenmag, kendermag, chia mag és alga olyan, jóféle zsírsavakat tartalmaznak, amelyek hatékonyan tudnak segíteni a különböző szív- és érrendszeri, szemészeti-, és testsúly problémákon! Ha valaki nehezen emészti meg a diót, akkor érdemes éjszakára vízbe áztatni, majd reggel leönteni róla a folyadékot. Sokkal könnyebben emészthető lesz így!
• A tanulmányban azt is megállapították, hogy túl kevés gabonafélét viszünk be a szervezetünkbe. Érdemes hajdinát, barna rizst, kölest és zabot is beépíteni az étkezésünkbe!
• Nem cöliákiás gluténérzékenység esetén is vannak olyan ősbúza-opciók, amelyeket érdemes más búzafajták helyett megpróbálni és tünetmentesség esetén akár beiktatni a mindennapokba: az alakor és a tönke például nem indítják el azokat az immunfolyamatokat, amelyek ilyen esetben egyébként a szervezetben lejátszódnak.
• Az összes, olyan Kék Zóna-területen, ahol sokáig élnek egészségesen az emberek megfigyelhető, hogy naponta fogyasztanak hüvelyeseket! Érdemes lehet valamiféle lencsefélét, babot, szójababot főzni otthon, vagy tofut, esetleg csicseriborsót vásárolni.
• Léteznek olyan fűszerek is, amelyek kifejezetten gyulladáscsökkentő hatásúak, így például a kurkuma, oregánó, rozmaring, fahéj, kakukkfű és a zsálya. Használjuk őket bátran!