előfizetésem
Hírlevél
Kevesebb játék, több szabadban töltött idő – Mi teszi igazán boldoggá a gyerekeket?
Minden gyerekkel kapcsolatos kiadás vagy költés határa lehetne akár a csillagos ég is – aki valaha belépett már gyerekkel játékboltba, vagy esetleg előhívja gyerekkori emlékeit, tudja, hogy szinte nincs olyan, amit még ne találtak volna ki, és természetesen minden kell. Az utóbbi évtizedekben meglepően felgyorsult a gyerekjátékok gyártása – ami természetesen a kereslet megnövekedése miatt (is) történt.
Mikortól léteznek játékok, és mennyire tervezték őket időállónak?
A játékok már az ókorban, Krisztus előtt is léteztek. A gyerekek természetüknél fogva kíváncsiak, és tárgyakon, valamint a természetnek a tárgyakra gyakorolt hatása által kezdik el felfedezni a világot. A régészek szinte minden ismert korból találtak ikonikus – ma is használt – játékokat, amikkel az akkori világ gyerekei tudtak játszani. Az ókori Görögországban találtak ősi jojót, és az ókori Kínában a papírsárkány első példányait.
Természetesen voltak korszakok a történelem során, amelyek kevésbé kedveztek a gyerekkor felhőtlen megélésének – de szerencsére ma már abszolút nem ez jellemző, sőt, kicsit sikerült a ló másik oldalára átesni. A labdák, labdajátékok mellett a babák olyan fajta játékok, amelyek megőrizték elsődleges helyüket a játékok világában és a gyerekek szívében – az évszázadok alatt nagyon sokat változtak, funkciójukat megtartották, és ma is szinte minden kisgyermekes háztartásban megtaláljuk ezeket az alapdarabokat.
Lakatos Mónika: „A cigány identitás éppúgy fontos, mint a magyar”
Senki nem vitatja létjogosultságukat – mindegyik egy-egy nagyon fontos szükségletet elégít ki. Ezen darabok időállósága nem kérdés, és ugyan alapanyagukat tekintve sokat változtak és fejlődtek, mégis a világ minden részén megtalálhatóak univerzalitásuk miatt. A változatosságot a játékok világában (is) az iparosodás hozta el a 20. század elejétől, amikor már nagyobb tömegeket is ki tudott szolgálni a játékipar. A kérdés, mindezt mennyire tudta/tudja fenntarthatóan tenni, a környezeti hatásokat is figyelembe véve.
Túlfogyasztás
A fogyasztói tudatosság ebben az esetben is elengedhetetlen. Természetesen ez nem a gyerekekre, hanem a szüleikre vonatkozik, akik a szülők példáiból tanulnak. Amennyiben a szülők elhalmozzák a gyerekeket játékokkal, nem fognak megtanulni játszani, és ami a legfontosabb, unatkozni sem fognak megtanulni.
Egy 2023-as kutatás szerint a gyerekek azzal a játékkal játszanak a legtöbbet, vagy épp a leghosszabb ideig, ami más gyerekeket is bevon a játékba, tehát közösen tudják játszani (szerepjátékok, sportjátékok vagy épp a képzeleten alapuló játékok). Ehhez nagyon kevés fizikai, tárgyi játékra van szükség valójában.
Azon játékok, amelyek képernyőt igényelnek, sokkal jobban elszigetelik a gyereket, és kevésbé fejlesztenek.
Mennyi az annyi?
Van-e ideális számú játék, ami megfér a gyerekszobában? Erre vonatkozó kutatások nincsenek, hiszen mindannyian különbözünk, és mindenkinek mások az igényei. Egyre több gyereknevelési tanácsadó javasolja a „kevesebb több” elvét. Ami a gyakorlatban úgy tud megvalósulni, hogy nem halmozunk. Minden játék, ami elérhető a gyerek számára, legyen az életkorának megfelelő és biztonságos.
A változás félelmetes, de megéri belevágni: én így indultam el önmagam felé
A játékokon túl igyekezzünk bevonni a mindennapi feladatokba is – mint a főzés, vagy épp a zoknipárosítás. A gyerekek szeretik azokat a tevékenységeket végezni, mint a felnőttek, és ha ezt életkoruknak megfelelően, játékosan tálaljuk, akkor valódi tanulást és örömet lelnek benne.
A másik megoldás, hogy a játékokat rotáljuk – azaz csak bizonyos számú játék elérhető egyszerre, és ezeket pár hetente cseréljük, így megvan a folyamatos újdonság érzése a gyerekeknek. Amikor már nagyobbak, és képesek egyfajta játékkal hosszabb ideig eljátszani, érdemes ezeket a szetteket bővíteni és kiegészíteni egy-egy ünnep vagy alkalom esetén.
Vannak-e slágerjátékok?
Természetesen léteznek olyan ikonikus játékok, amelyeknek töretlen a népszerűsége, vagy éppen egyre nagyobb. Ilyenek az építőkockák – melyekből az első, akinek sikerült valódi üzletet építeni, a dán eredetű LEGO cég volt. A mai napig kitart a sikere, és ők ma már nagy gondot fordítanak arra is, hogy a gyártás során minimális hulladékot termeljenek, illetve a darabjaik valóban időtállóak legyenek. A cég még az ’50-es években indult, és a ma Y generációs szülők, ha elég szerencsések, akkor az ő szüleik megőrizték az ő kis készletüket, és ma a gyerekeik is ugyanott tudják folytatni a játékot, ahol ők abbahagyták.
Példát mutat a fiatal generáció, ebben mindenképp követnünk kellene őket
Az elemek egyformák, és ugyanolyan jól illeszkednek a mai készletekbe, mint a 30 évvel ezelőttiekbe. Ez az egyik kritériuma lehetne a fenntartható játékoknak. A másik ilyen sikeres cég a Mattel, akik Amerikából indultak pár évvel a LEGO cég után, és ők is hasonló sikereket tudhatnak magukénak. Ezeknek a játékoknak a megalkotásához szükség volt a műanyagiparra, ami ugyan nem a legkörnyezettudatosabb iparág – ám ha valóban minőségi darabokat készítenek, amik egymással is kompatibilisek, és sokáig használhatóak, akkor akár több generációt is kiszolgálhatnak.
Továbbá vannak olyan újítások is nagyobb cégekben, amelyek már használt műanyagot dolgoznak fel újra, és abból készítenek játékokat, amik külön figyelmet érdemelnek. Bízzunk benne, hogy a szülői tudatosság eljut majd arra a szintre, hogy valódi fogyasztói igényt támaszt ezek felé a cégek felé. Napjainkban ezen népszerű műanyagjátékok mellett a fajátékok is népszerűek, amelyeknek szintén van létjogosultsága, ha környezettudatosságról van szó. Az alapanyagon túl a legfontosabb, hogy a mértéket igyekezzünk megtartani, és keressük azokat a játékokat, amelyek a szabad játékot támogatják.